2015-ben mutatta be a Győri Balett a Ne bánts! című balett darabot, Velekei László koreográfus alkotásaként. Az előadás a családon belüli erőszak témáját dolgozta fel. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 3. kedd, 19:00
Látod mit csináltál?... te buta... Mire volt ez jó?... most már minden rendben lesz... az a fiú ... látod ... kinevetnek téged ... nem szeretnek... rám számíthatsz... csak rám... a családodra... ez most már így lesz, mindenkinek ez lesz a legjobb... látod mi lenne veled nélkülem... a múltkoriról meg... nem kell tudnia senkinek... nem nagy ügy... maradjon a mi kis titkunk... anyád is rendben van, látod, hogy megnyugodott....ne törd össze a szívét.... gyere ide... ne menekülj... úgy sem hisz neked senki... tönkre akarod tenni a családodat
A darab fókuszában egy fiatal lány állt; a család ”szentháromságának” egyik tagja. A társadalmi nyilvánosság felé a normális család képét betegesen közvetítő szülők a lakás ajtaját becsukva már nem alkotnak olyan szoros köteléket. Az anya rideg passzivitása utat enged a mindent irányítani akaró apa ámokfutásának. De mit tehet egy lány, akkor, ha a felemésztő családi közeg börtönként zárul rá? Ha már a saját testével is más rendelkezik? Ha a körülötte élők nem látnak semmit? Ha a barátok nem akarnak látni semmit? S ha a saját anyánk úgy tesz, mintha nem történt volna semmi..
Az előadás nem ad feloldozást sem megoldást. Egy tabuként kezelt, társdalmi jelenséget ábrázol. Az a célja, hogy a néző részesévé váljon, elviselhetetlennek és fojtogatónak érezze minden pillanatát.
Előadják a Győri Balett táncművészei
Asszisztens: Gyurmánczi Diána - Harangozó-díjas
Zene: montázs
Videó effektek: Jekli Zoltán
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas
A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami egészen más kezdődik el. A Polcz Alaine Akadémia szavaival élve: “Célunk a tabudöntögetés és a közös gondolkodás, életről és halálról közvetlen hangulatban.”
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
