2015-ben mutatta be a Győri Balett a Ne bánts! című balett darabot, Velekei László koreográfus alkotásaként. Az előadás a családon belüli erőszak témáját dolgozta fel. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 03. Maj 2022 19:00
Látod mit csináltál?... te buta... Mire volt ez jó?... most már minden rendben lesz... az a fiú ... látod ... kinevetnek téged ... nem szeretnek... rám számíthatsz... csak rám... a családodra... ez most már így lesz, mindenkinek ez lesz a legjobb... látod mi lenne veled nélkülem... a múltkoriról meg... nem kell tudnia senkinek... nem nagy ügy... maradjon a mi kis titkunk... anyád is rendben van, látod, hogy megnyugodott....ne törd össze a szívét.... gyere ide... ne menekülj... úgy sem hisz neked senki... tönkre akarod tenni a családodat
A darab fókuszában egy fiatal lány állt; a család ”szentháromságának” egyik tagja. A társadalmi nyilvánosság felé a normális család képét betegesen közvetítő szülők a lakás ajtaját becsukva már nem alkotnak olyan szoros köteléket. Az anya rideg passzivitása utat enged a mindent irányítani akaró apa ámokfutásának. De mit tehet egy lány, akkor, ha a felemésztő családi közeg börtönként zárul rá? Ha már a saját testével is más rendelkezik? Ha a körülötte élők nem látnak semmit? Ha a barátok nem akarnak látni semmit? S ha a saját anyánk úgy tesz, mintha nem történt volna semmi..
Az előadás nem ad feloldozást sem megoldást. Egy tabuként kezelt, társdalmi jelenséget ábrázol. Az a célja, hogy a néző részesévé váljon, elviselhetetlennek és fojtogatónak érezze minden pillanatát.
Előadják a Győri Balett táncművészei
Asszisztens: Gyurmánczi Diána - Harangozó-díjas
Zene: montázs
Videó effektek: Jekli Zoltán
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
