Program


Diótörő • Szegedi Kortárs Balett
2

Diótörő • Szegedi Kortárs Balett

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

 

Karácsony este együtt díszíti a család a szalonbanfelállított hatalmas fát. Sorra érkeznek a vendégek, megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt. A gyerekek keresztapja, Drosselmeyer diótörő bábot ajándékoz Marikának. A kislány az este izgalmai után új játékával aludni tér. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, játékok életre kelnek, a szobát egerek népesítik be, és fosztogatni kezdik a fát. Megindul a kalandok sorozata. Később Diótörő herceg boldogan köszönti a szépséges leányzóvá serdült Marikát - Mária hercegnőt. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben.

 

 

Zene: P. I. Csajkovszkij
Fény: Stadler Ferenc
Bábok: Tóth Andrea, Kiss Attila Etele
Fejdísz: Zazzy Design
Díszlet, jelmez: Horányi Júlia
Koreográfus: Juronics Tamás

Ajánló


Van-e élet a halál után? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki felteszi magának. Szeretteink…

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”…

"Az agora az ókori görögök megszentelt kommunális tere. Számomra egy olyan szakrális hely,…

Támogatók