A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 16. szombat, 19:00
A szerelem minden korban és minden nyelven értelmezhető, éppen ezért a szerelmesek története is „időtlen” és „határtalan”, bár a magyar nép kulturális nyelvén íródik, mégis bárki számára érthető. Ugyanakkor a szerelem szinonima is. A keresés és a megtalálás szinonimája, melyhez végig kell menni azon az úton, melyet az alkotók elénk raktak, s miközben vándorlunk ezen az ösvényen, egymást váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.
Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Kubinyi Júlia/Pál Eszter, Hetényi Milán
Zene: Gera Attila, Herczku Ágnes, Hetényi Milán, Nyitrai Tamás, Pál István Szalonna, Sebő Ferenc, Zimber Ferenc
Koreográfus: Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fitos Dezső, Hetényi –Kulcsár Klára, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Szappanos Tamás
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Árvai György
Fény: Gimpel Ákos
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenei vezető: Karacs Gyula
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Darabos Péter, Hetényi-Kulcsár Klára, Jávor Katalin, Farkas Máté
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein felül megismerkedhettek a hazai táncélet meghatározó alkotóival, társulatvezetőivel. Az ötödik évük első hónapjait, hazai és külföldi partneriskoláknál, műhelyeknél, együtteseknél töltötték, így bemutatkozhattak nemzetközi szinten is.
A Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balett szakirányának végzősei ismét színpadra lépnek a Nemzeti Táncszínházban. A tanulmányaikat lezáró fiatalok előtt az elhelyezkedésüket tekintve óriási lehetőségek állnak nyitva azáltal, hogy főtantárgyuk, a klasszikus balett mellett a táncművészet sok más formanyelvét is igen magas szinten elsajátították.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
