
Bemutató - Testamentum • Gesztelyi Nagy Csilla - Cipolla Collectiva
Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami egészen más kezdődik el.
Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami egészen más kezdődik el.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 29. szombat, 19:30
A Polcz Alaine Akadémia szavaival élve: “Célunk a tabudöntögetés és a közös gondolkodás, életről és halálról közvetlen hangulatban.”
Minél közelebb vagyunk önmagunkhoz, minél hitelesebben élünk, annál inkább van ráhatásunk “nagy folyamataink” alakulására, legyen az születés, szerelembe esés, vagy halál. Figyelmünkkel, jelenlétünkkel és a folyamatról való gondolkodásunkkal e folyamatok irányát nem, de minőségét – tapasztalásainkat, megéléseinket – viszont képesek vagyunk irányítani.
Elégedett vagyok az életemmel, ha most visszatekintek? Ha tudnám, hogy hamarosan meghalok, mit tennék a hátralévő időmmel? Éltem-e igazán, vagy csak lassan haldokoltam? Mit jelent az idő előtti vég? Honnan tudom, hogy valami tényleg lezárult?
Mi a különbség elengedés és feladás között?
Én vajon hogyan szeretnék meghalni?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alkotói folyamat során.
E kérdések mentén szervezünk három olyan ingyenes eseményt / műhelyt, ahol a résztvevőktől-nézőktől saját élményeket gyűjtünk a darab témája kapcsán, s ezeket beépítjük az előadásba. A gyűjtés mellett ezeknek a találkozóknak fontos részét képezi majd a gyászfeldolgozás és változáskezelés folyamataival kapcsolatos ismeretek terjesztése, és a (társadalmi) érzékenyítés a gyászmunka mibenlétére, fontosságára és annak elmaradásából származó problémákra.
Rendező - koreográfus-előadó: Gesztelyi Nagy Csilla
Alkotótárs-dramaturg: Sándor Anna
Zeneszerző: Philipp György, Lukács László
Fénytervező: Selmeczi Mercédesz
Konzultáns: Stern Szilvia és Kudron Anna
Installáció: Püspök Anita
Produkciós tanácsadó: Csomortáni Tünde / Prizma Conzulting
Önkéntes résztvevők:Babos Karolina, Walton Attila, Kovács Domokos, Balogh Réka, Remes Zsófia, Lukács László, Nagy Noémi Gizella, Stern Szilvi, Faragó Melinda
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap
Külön köszönet közösségi támogatóinknak.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!