A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 23. szombat, 19:00
Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, amely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte.
Velekei a női psziché nagy ismerője, alkotói ouvre-jából rendre kiemelkednek az önsorsrontó, elbukott női lelkek motivációit vizsgáló koreográfiák. Ebbe a sorba illeszkedik a sikeres, mindenki által elismert asszony története is; Annának mindene megvan, amikor egy végzetes napon összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, jóképű fiatal katonatiszttel, Vronszkij gróffal. A teljes élet, a nagybetűs szerelem után vágyódó férjes asszonyt örvényszerűen ragadja magával ifjú szeretője iránti szenvedélye egészen a tragikus végkifejletig. Amikor először találkozik a pillantásuk, Anna élete megpecsételődik.
Szereplők:
Anna Karenina: Marjai Lili Anna
Végzet: Luigi Iannone, Luka Dimić
Alekszej Vronszkij gróf, Anna szeretője: Jekli Zoltán
Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje: Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
Szerjozsa, Anna és Karenin fia: Nagy Keve Richárd
Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja: Szalai Judit
Konsztantyin Dmitrics Levin: Téglás Bánk
Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő, Kitty: Guti Gerda
Vronszkij lova: Daichi Uematsu
Több szerepben: Alexey Dolbilov, Borna Cicak, Daichi Uematsu, Engelbrecht Patrik,
Horváth Krisztián, Luka Dimić, Szentiványi Richard, Thales Henrique, Gémesi Máté, Herkovics Eszter Adria, Kovács Eszter, Matuza Adrienn, Tetiana Baranovska, Tatiana Shipilova, Tüű Barbara, Joó Lea Napsugár
A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei: Hergenrőder Jázmin, Kozári Zelma, Nyári Virág, Balogh Sára
Asszisztensek: Jónás Zsuzsa Harangozó-díjas, Kara Zsuzsanna
Zene: Max Richter montázs
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez: Velich Rita
Díszlet: Bozóki Mara
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
Művészeti vezető: Lukács András Seregi- és Harangozó-díjas
Igazgató: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
Fotó: Orosz Sándor
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
