A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 1. szombat, 19:00
Hawthorne az amerikai irodalom kulcsfigurája volt a 19. században, 46 éves korában, 1850-ben készült el első, ám azonnal nagy hatású regénye: A skarlát betű, amely az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában játszódik. A regény magán hordja a puritanizmus minden tónusát és azt a légkört, amelyben egyszerre van jelen a szentség és a képmutatás, az erkölcs és az álszentség.
A mű egy házasságtörés történetét meséliel, hősnője a csodálatos Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek és a házasságtörés jelét: a vörös 'A' betűt ruháin is hordania kell. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét, a kis Pearlt. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmesdale.
A darabban az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A táncmű koreográfusa a társulat művészetivezetője, a Harangozó-díjas Velekei László. A produkció elkészítésében pedig olyan művészek a társai, mint Bozóki Mara díszlettervező, Velich Rita jelmeztervező és a nemzetközileg is elismert Yaron Abulafia fénytervező.
Előadók:
Hester Prynne - Matuza Adrienn
Arthur Dimmesdale tiszteletes - Jekli Zoltán Harangozó-díjas
Pearl, Hester kislánya - Paál Nóra
Roger Chillingworth - Luigi Iannone
Wilson tiszteletes – Engelbrecht Patrik
Bellingham kormányzó - Horváth Krisztián
Margaret Bellingham - Tetiana Baranovska
Hester szolgálója - Tran Viktória
Indiánok - Daichi Uematsu, Szentiványi Richard
Lányok: Guti Gerda, Herkovics Eszter Adria, Joó Lea Napsugár, Kovács Eszter, Marjai Lili Anna, Szendrey Rebeka, Tatiana Shipilova
Asszonyok: Szalai Judit, Tüű Barbara
Férfiak: Borna Cicak, Daichi Uematsu, Gémesi Máté, Luka Dimic, Thales Henrique, Szentiványi Richard, Nikolas Askonidis
Gyerekek: Dombi Polett, Hergenrőder Anna Réka, Horváth Anna Zorka, Horváth Róza, Nagy Lara, Nyári Viktória, Paál Nóra, Szeredi Bertalan
Közreműködnek a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei
Asszisztens: Jónás Zsuzsa Harangozó-díjas, Bajári Levente Harangozó-díjas
Zene: zenei montázs
Jelmez: Velich Rita
Díszlet: Bozóki Mara
Fény: Stadler Ferenc
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László, Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
Igazgató: Velekei László, Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
