Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami egészen más kezdődik el.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 29. marec 2025, 19:30
A Polcz Alaine Akadémia szavaival élve: “Célunk a tabudöntögetés és a közös gondolkodás, életről és halálról közvetlen hangulatban.”
Minél közelebb vagyunk önmagunkhoz, minél hitelesebben élünk, annál inkább van ráhatásunk “nagy folyamataink” alakulására, legyen az születés, szerelembe esés, vagy halál. Figyelmünkkel, jelenlétünkkel és a folyamatról való gondolkodásunkkal e folyamatok irányát nem, de minőségét – tapasztalásainkat, megéléseinket – viszont képesek vagyunk irányítani.
Elégedett vagyok az életemmel, ha most visszatekintek? Ha tudnám, hogy hamarosan meghalok, mit tennék a hátralévő időmmel? Éltem-e igazán, vagy csak lassan haldokoltam? Mit jelent az idő előtti vég? Honnan tudom, hogy valami tényleg lezárult?
Mi a különbség elengedés és feladás között?
Én vajon hogyan szeretnék meghalni?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alkotói folyamat során.
E kérdések mentén szervezünk három olyan ingyenes eseményt / műhelyt, ahol a résztvevőktől-nézőktől saját élményeket gyűjtünk a darab témája kapcsán, s ezeket beépítjük az előadásba. A gyűjtés mellett ezeknek a találkozóknak fontos részét képezi majd a gyászfeldolgozás és változáskezelés folyamataival kapcsolatos ismeretek terjesztése, és a (társadalmi) érzékenyítés a gyászmunka mibenlétére, fontosságára és annak elmaradásából származó problémákra.
Rendező - koreográfus-előadó: Gesztelyi Nagy Csilla
Alkotótárs-dramaturg: Sándor Anna
Zeneszerző: Philipp György, Lukács László
Fénytervező: Selmeczi Mercédesz
Konzultáns: Stern Szilvia és Kudron Anna
Installáció: Püspök Anita
Produkciós tanácsadó: Csomortáni Tünde / Prizma Conzulting
Önkéntes résztvevők:Babos Karolina, Walton Attila, Kovács Domokos, Balogh Réka, Remes Zsófia, Lukács László, Nagy Noémi Gizella, Stern Szilvi, Faragó Melinda
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap
Külön köszönet közösségi támogatóinknak.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
Az Élő Táncarchívum előadásainkban követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, ezúttal Kalotaszeg cifra vidékére látogatunk.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
