A válasz/út c. kortárs táncszínházi előadás a modern kor embere előtt álló kihívásokat dolgozza fel, elsősorban az egyszerűségre való törekvést, a feleslegessé váló klisék és berögződések levetkőzésének vágyát állítva a darab középpontjába.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 10 Lutego 2025 19:30
A Duna Táncműhely – a produkciókra szerveződő műhelytípusú munka jegyében – rendszeresen hív meg vendégkoreográfusokat, akiknek alkotói világa közel áll a társulat művészeti megközelítéséhez, a néptánc ihlette kortárs tánchoz. 2024-ben a Duna Táncműhely művészeti vezetője Darabos Pétert, a Magyar Állami Népi Együttes táncosát, a Notitia Táncműhely alapítóját és művészeti vezetőjét kérte fel koreográfusi közreműködésre.
"Milyen dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe korunk embere? Vajon megrögzött szokásaink, felvett terheink, milyen mértékben akadályozzák előrehaladásunkat?
Mindannyian keressük lehetőségeinket, de könnyen elveszhetünk a valóság torzításában. Az előadásban az egyszerűbb, letisztultabb élet felismerésének útját keressük arra fókuszálva, hogyan tudjuk letenni azokat az elvárásainkat, amelyek már nem hasznosak számunkra, ezzel elérve, hogy életünk irányvonalait ne csak lazúrosan, illúziókra építve, hanem kontúrosabb döntéseinkkel formálhassuk. Az előadás inspiráló és elgondolkodtató, rámutatva, hogy mindig van választásunk a változásra, ennek kulcsa pedig a belső csendünk megélése." (Darabos Péter)
Előadók: Nagy Katica, Soltész Luca, Bollók Ákos, Oláh Balázs
Zeneszerző: Gera Gábor
Koreográfus-rendező: Darabos Péter
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Magyar Művészeti Akadémia
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
