
SEIOBO • Kulcsár Noémi Tellabor
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 29. szombat, 19:00
A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új bemutatójában a Man Booker-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című novelláskötetének szövegeit dolgozza fel a tánc nyelvén. A magyar és japán, hagyományos és kortárs kultúrák közti közvetítő előadásban a Tellabor táncosai mellett a Táncművészeti Egyetem hallgatói vesznek részt, és bemutatkozik koreográfusként Hajszán Kitti, a Tellabor állandó művésze is.
Az előadás során vetített idézetek a SEIOBO című hagyományos japán nó-drámából származnak.
Táncolják: a Kulcsár Noémi Tellabor táncosai, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
A részleteket fordította: Cseh Dávid
Látvány: Kulcsár Noémi és Csere Zoltán
Dramaturg: Cseh Dávid
Koreográfusok: Kulcsár Noémi és Hajszán Kitti
Koreográfus-rendező: Kulcsár Noémi, Harangozó-dijas
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!