Góbi Rita és Szegő Dávid duója a zene és tánc (zenész és táncos) egymásra utaltságáról, együttműködési kényszeréről szól, arról tehát, hogy miként érintkezik, küzd egymással két nonverbális művészeti ág (ember – férfi és nő), ha nincs közös nyelvük, és csak a magukén kommunikálhatnak. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 6. kedd, 19:30
Ne hisztizz!
Góbi Rita Társulat
Műfaj: kortárs
Felvonások száma: 1
Időtartam: 40 perc
Góbi Rita és Szegő Dávid duója a zene és tánc (zenész és táncos) egymásra utaltságáról, együttműködési kényszeréről szól, arról tehát, hogy miként érintkezik, küzd egymással két nonverbális művészeti ág (ember – férfi és nő), ha nincs közös nyelvük, és csak a magukén kommunikálhatnak. Születhet-e ebből összhangzat, egy irányba mozdulás? Erre a kérdésre felel az előadás, vagy inkább, ezt a kérdést teszi fel.
„A két ember hisztériája az előadás végére elcsendesedik, és ahogy egyre inkább elsötétül a színpad, úgy tisztul le minden zaj a színpadon és a fejekben, amíg már nem hallatszik más, csak a metronóm monoton kattogása. És amikor az is elhallgat, a létrejövő sűrű csendesség furcsa elhagyatottságba sodor az azt megelőző ötven percnyi hangos, életteli zakatolás után. Nincs már hiszti.” /Pap István: Jó előadás után nem hisztizünk, Erdély Online/
2015-ben ezen előadásért Góbi Rita a Legjobb Magyar Kortárs Táncos Díját, Németországban a Legjobb Szólótáncosnak járó díjat kapta meg a SoloDuo Fesztiválon, Kölnben.
Zene: Szegő Dávid
Jelmez: Sinkovics Judit
Fénytervező: Szirtes Attila
Világítástechnika: Kovácsovics Dávid
Produkciós asszisztens: Maros Liliána, Zelencsuk Kata Márta, Farkas Odett
Partner: Műhely Alapítvány
Koreográfia és tánc: Góbi Rita
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…
KitchWald a szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, a káosz és a rendbe vezető út, amely egyszerre csábít és riaszt,…
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
