
Lisztmánia / Egyszer visszatérsz • Budapest Táncszínház
A Budapest Táncszínház kétrészes előadásán először Zachár Lóránd Lisztmánia című koreográfiája látható, ezt követően Jiří Pokorný Egyszer visszatérsz című koreográfiája. több
A Budapest Táncszínház kétrészes előadásán először Zachár Lóránd Lisztmánia című koreográfiája látható, ezt követően Jiří Pokorný Egyszer visszatérsz című koreográfiája. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 26. péntek, 19:00
Lisztmánia
A darab egy különös térbe viszi a nézőt, melynek helyszíne a képzelet világa. Egy megfoghatatlan lét, melyben a körülrajongott zenei géniusz jelenik meg korunk világában, hol az értékek sokszor érthetetlenül keverednek össze. A koreográfus és együttesünk, tisztelettel nyúl a világhírű hazánkfia örökségéhez. Zachár pályafutását a Budapest Táncszínháznál kezdte, majd Hollandiában a legnagyobb koreográfusokkal dolgozott. A műben az alkotók lelkülete kapcsolódik össze időn és téren keresztül.
Nélkülem
Egyszer visszatérsz
Az emberben rejlő egyetemes vágy és a világ megismerésére és felfedezésére irányuló kíváncsiság mindig újabb és újabb ismeretszerzések felé hajtja. A hely azonban, ahol születtünk, a kultúra és a gyökerek mágnesként húznak vissza a szülőföldünkhöz. Az el nem múló visszahúzó erő folyton munkálkodik bennünk. Élményekkel, tudással és lelkiekben gazdagon térünk vissza ahhoz a bölcsőhöz, amelyből mindannyian kiindultunk.
Lisztmánia
Táncművészek: Varga Donát, Sághy Alexandra, Hörcher Noémi, Yvette Levine, Marika Trucci, Marika Masuda, Maria Borges, Matthew Bell, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Liszt Ferenc, montázs
Fényterv: Földi Béla
Koreográfus: Zachár Lóránd
Nélkülem
Táncolja: Hörcher Noémi
Koreográfus: Egerházi Attila
Fényterv: Földi Béla
Egyszer visszatérsz
Előadók: Sághy Alexandra, Juhász-Hörcher Noémi, Denise Camassa, Aurora Basilica, Mathew Bell, Varga Donát, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Michal Jacaszek: Elegia, Nicolas Jaar: Etre, Sync24: Source
Jelmez: Jiří Pokorný
Fény: Loes Schakenbos
Koreográfus: Jiří Pokorný
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, EMMI, Nemzeti Táncszínház
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!