A Budapest Táncszínház kétrészes előadásán először Zachár Lóránd Lisztmánia című koreográfiája látható, ezt követően Jiří Pokorný Egyszer visszatérsz című koreográfiája. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 26. máj 2023, 19:00
Lisztmánia
A darab egy különös térbe viszi a nézőt, melynek helyszíne a képzelet világa. Egy megfoghatatlan lét, melyben a körülrajongott zenei géniusz jelenik meg korunk világában, hol az értékek sokszor érthetetlenül keverednek össze. A koreográfus és együttesünk, tisztelettel nyúl a világhírű hazánkfia örökségéhez. Zachár pályafutását a Budapest Táncszínháznál kezdte, majd Hollandiában a legnagyobb koreográfusokkal dolgozott. A műben az alkotók lelkülete kapcsolódik össze időn és téren keresztül.
Nélkülem
Egyszer visszatérsz
Az emberben rejlő egyetemes vágy és a világ megismerésére és felfedezésére irányuló kíváncsiság mindig újabb és újabb ismeretszerzések felé hajtja. A hely azonban, ahol születtünk, a kultúra és a gyökerek mágnesként húznak vissza a szülőföldünkhöz. Az el nem múló visszahúzó erő folyton munkálkodik bennünk. Élményekkel, tudással és lelkiekben gazdagon térünk vissza ahhoz a bölcsőhöz, amelyből mindannyian kiindultunk.
Lisztmánia
Táncművészek: Varga Donát, Sághy Alexandra, Hörcher Noémi, Yvette Levine, Marika Trucci, Marika Masuda, Maria Borges, Matthew Bell, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Liszt Ferenc, montázs
Fényterv: Földi Béla
Koreográfus: Zachár Lóránd
Nélkülem
Táncolja: Hörcher Noémi
Koreográfus: Egerházi Attila
Fényterv: Földi Béla
Egyszer visszatérsz
Előadók: Sághy Alexandra, Juhász-Hörcher Noémi, Denise Camassa, Aurora Basilica, Mathew Bell, Varga Donát, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Michal Jacaszek: Elegia, Nicolas Jaar: Etre, Sync24: Source
Jelmez: Jiří Pokorný
Fény: Loes Schakenbos
Koreográfus: Jiří Pokorný
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, EMMI, Nemzeti Táncszínház
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
