A Budapest Táncszínház kétrészes előadásán először Zachár Lóránd Lisztmánia című koreográfiája látható, ezt követően Jiří Pokorný Egyszer visszatérsz című koreográfiája. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 26. péntek, 19:00
Lisztmánia
A darab egy különös térbe viszi a nézőt, melynek helyszíne a képzelet világa. Egy megfoghatatlan lét, melyben a körülrajongott zenei géniusz jelenik meg korunk világában, hol az értékek sokszor érthetetlenül keverednek össze. A koreográfus és együttesünk, tisztelettel nyúl a világhírű hazánkfia örökségéhez. Zachár pályafutását a Budapest Táncszínháznál kezdte, majd Hollandiában a legnagyobb koreográfusokkal dolgozott. A műben az alkotók lelkülete kapcsolódik össze időn és téren keresztül.
Nélkülem
Egyszer visszatérsz
Az emberben rejlő egyetemes vágy és a világ megismerésére és felfedezésére irányuló kíváncsiság mindig újabb és újabb ismeretszerzések felé hajtja. A hely azonban, ahol születtünk, a kultúra és a gyökerek mágnesként húznak vissza a szülőföldünkhöz. Az el nem múló visszahúzó erő folyton munkálkodik bennünk. Élményekkel, tudással és lelkiekben gazdagon térünk vissza ahhoz a bölcsőhöz, amelyből mindannyian kiindultunk.
Lisztmánia
Táncművészek: Varga Donát, Sághy Alexandra, Hörcher Noémi, Yvette Levine, Marika Trucci, Marika Masuda, Maria Borges, Matthew Bell, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Liszt Ferenc, montázs
Fényterv: Földi Béla
Koreográfus: Zachár Lóránd
Nélkülem
Táncolja: Hörcher Noémi
Koreográfus: Egerházi Attila
Fényterv: Földi Béla
Egyszer visszatérsz
Előadók: Sághy Alexandra, Juhász-Hörcher Noémi, Denise Camassa, Aurora Basilica, Mathew Bell, Varga Donát, Varga Bendegúz, Damien Ledenon
Zene: Michal Jacaszek: Elegia, Nicolas Jaar: Etre, Sync24: Source
Jelmez: Jiří Pokorný
Fény: Loes Schakenbos
Koreográfus: Jiří Pokorný
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, EMMI, Nemzeti Táncszínház
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
