Lépésről lépésre – Harangozó megemlékezéssel • Magyar Táncművészeti Egyetem
Válogatás a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak repertoárjából és megemlékezés id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulóján.
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 26. szombat, 19:00
Színes és egyre gyorsabban változó a jelenkor táncművészeti színtere. Ahány alkotó, annyi stílus; ahány társulat, annyi munkamódszer, miközben ország-világ művészeti műhelyei között immár nyitott az átjárás lehetősége is.
Erre a kihívásra készíti fel hallgatóit az MTE képzése. Repertoárunk felöleli a klasszikus remekművek részleteitől kezdve a múlt, a közelmúlt s a jelen eltérő stílusú és műfajú alkotásait is. Ebbe az előremutató munkafolyamatba kínálunk Önöknek betekintést.
id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulója:
Harangozó Gyula táncművész, koreográfus, a magyar nemzeti balettstílus megteremtője, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója 50 éve hunyt el, 1974. október 30-án, mindössze 66 évesen.
Az operaházi statiszta tehetségére és karakterábrázoló készségére Albert Gaubier figyelt fel 1928-ban, és rögtön A háromszögletű kalap egyik főszerepét bízta rá. Harangozó magántáncosi szerződést kapott, de nyolc év múlva már elkészítette első koreográfiáját, a Csárdajelenetet is. Ezt sorban követték az összetéveszthetetlen stílusú, a magyar néptánchagyományokat a balettel ötvöző, jellegzetes karaktereket felvonultató, lendületes, gyakran humoros alkotásai: a Polovec táncok, a Francia saláta, a Csongor és Tünde, a Térzene, a Seherezádé, a Ludas Matyi, valamint a Csárdajelenet kibővítésével megalkotott Keszkenő és a Háromszögletű kalap átdolgozása. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik a két Bartók balett: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin máig felülmúlhatatlan, a világot bejárt és a zeneszerzővel kongeniális 1956-os verziója, valamint egész estés csúcsteljesítménye, a mai napig gyakran játszott, minden harangozói jellegzetességet a legragyogóbb formában őrző, és hetven év alatt a frissességéből semmit sem veszítő Coppélia.
A Magyar Táncművészeti Egyetem kötelességének érzi a Mester életművének megőrzését, így rendszeresen műsorra tűzi darabjainak részleteit is. A Polovec táncok és a Térzene korábbi előadásai után ezen az évfordulón a hallgatók a Coppélia és a Térzene részleteit táncolják el a Táncszínház közönségének.
Fellépők: a Magyar Táncművészeti Egyetem II-IX. évfolyamos klasszikus balettművész -hallgatói és a II. évfolyamos színházi táncosok, akiket évfolyamvezető mestereik készítenek fel.
A műsort összeállította: Fodorné Molnár Márta rektor és Macher Szilárd oktatási rektorhelyettes
Ajánlatunk
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Ajánló
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
