Lépésről lépésre – Harangozó megemlékezéssel • Magyar Táncművészeti Egyetem
Válogatás a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak repertoárjából és megemlékezés id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulóján.
Válogatás a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak repertoárjából és megemlékezés id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulóján.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 26. szombat, 19:00
Színes és egyre gyorsabban változó a jelenkor táncművészeti színtere. Ahány alkotó, annyi stílus; ahány társulat, annyi munkamódszer, miközben ország-világ művészeti műhelyei között immár nyitott az átjárás lehetősége is.
Erre a kihívásra készíti fel hallgatóit az MTE képzése. Repertoárunk felöleli a klasszikus remekművek részleteitől kezdve a múlt, a közelmúlt s a jelen eltérő stílusú és műfajú alkotásait is. Ebbe az előremutató munkafolyamatba kínálunk Önöknek betekintést.
id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulója:
Harangozó Gyula táncművész, koreográfus, a magyar nemzeti balettstílus megteremtője, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója 50 éve hunyt el, 1974. október 30-án, mindössze 66 évesen.
Az operaházi statiszta tehetségére és karakterábrázoló készségére Albert Gaubier figyelt fel 1928-ban, és rögtön A háromszögletű kalap egyik főszerepét bízta rá. Harangozó magántáncosi szerződést kapott, de nyolc év múlva már elkészítette első koreográfiáját, a Csárdajelenetet is. Ezt sorban követték az összetéveszthetetlen stílusú, a magyar néptánchagyományokat a balettel ötvöző, jellegzetes karaktereket felvonultató, lendületes, gyakran humoros alkotásai: a Polovec táncok, a Francia saláta, a Csongor és Tünde, a Térzene, a Seherezádé, a Ludas Matyi, valamint a Csárdajelenet kibővítésével megalkotott Keszkenő és a Háromszögletű kalap átdolgozása. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik a két Bartók balett: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin máig felülmúlhatatlan, a világot bejárt és a zeneszerzővel kongeniális 1956-os verziója, valamint egész estés csúcsteljesítménye, a mai napig gyakran játszott, minden harangozói jellegzetességet a legragyogóbb formában őrző, és hetven év alatt a frissességéből semmit sem veszítő Coppélia.
A Magyar Táncművészeti Egyetem kötelességének érzi a Mester életművének megőrzését, így rendszeresen műsorra tűzi darabjainak részleteit is. A Polovec táncok és a Térzene korábbi előadásai után ezen az évfordulón a hallgatók a Coppélia és a Térzene részleteit táncolják el a Táncszínház közönségének.
Fellépők: a Magyar Táncművészeti Egyetem II-IX. évfolyamos klasszikus balettművész -hallgatói és a II. évfolyamos színházi táncosok, akiket évfolyamvezető mestereik készítenek fel.
A műsort összeállította: Fodorné Molnár Márta rektor és Macher Szilárd oktatási rektorhelyettes
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!