
A Szél kapuja • Artus – Goda Gábor Társulata
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”
(Krasznahorkai László)
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”
(Krasznahorkai László)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 2. vasárnap, 19:00
Számos kultúrában a Szél a világot és az embert mozgató erő metaforája, mely önmaga sosem látható, csak a hatását érzékeljük. Általa rezdül, mozdul meg az anyagi világ, felébred, él, pusztul és megújul.
A„Szél kapuja” maga az ember, egy átjáró az anyagi világ és a szellemi tér között. A Szél átjárja, összeköti ezeket a világokat, egyben megsemmisíti a határokat, és így mindenütt jelen van.
“Ige a fejbe,
Fejből testbe,
Testből tettbe,
Tettből térbe,
Térből létbe,
Jelenlétbe.” (Goda Gábor)
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Raj kérdésfelvetéseit:
Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban? Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?
Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetes gesztusok ötvözete adja.
Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásának gyöngéd vagy éppen vad erejét használják.
Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is az egyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom.
Alkotó szereplők: Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mayer Zita, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henriett
Harcművészek: Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka
Zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György
Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor
Zeneszerző: Philipp György
Szövegek: Fodor Ákos, Goda Gábor, Krasznahorkai László, Seneca, A.A. Milne
Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta, Bodóczky Antal
Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár
Fénytervező, alkotó munkatárs: Kocsis Gábor
Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
Produkciós asszisztens: Fazekas Anna
Produkciós vezető: Hodován Margit
Külön köszönet: Havasi András Tai Chi Chuan és Shen Dao Kung Fu mesternek
Rendező-koreográfus: Goda Gábor
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!