A Budapest Táncszínház repertoárjában már korábban megjelentek a klasszikus világirodalmi művek táncszínházi adaptációi. A Száz év magány és a Kislányom, Anne Frank című darabok sikereit követően, most Csehov: Három nővér című drámájának non-verbális átdolgozását viszi színpadra az együttes. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 1. szombat, 19:00
A három nővér, a magány, a megalkuvás, a reménytelenség, a kilátástalanság, a várakozás, a nihilből való kitörés, a jobb lét utáni sóvárgás témája, melyben a mozgalmas és értelmes élet iránti enervált, meddő vágyakozás jelenik meg.
A három nővér szereplői jellegzetescsehovi hősök: az életet elhibázó, az eszményeket, a célokat az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató emberek, akiket közös szellemiség tart össze.
Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. A jelen pillanat rosszul megélése és a nosztalgikus vágyakozás egy idealizált gyermekkor iránt vezet ahhoz, hogy boldogságuk megtalálásáért az elérhetetlen jövőt fürkészik.
Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából?
Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza visszatérő fásult gondolatokká korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva kiábrándult közönybe süllyesztenek.
A „jobb élet” iránti kiolthatatlan vágyakozás motívuma, olyan örök téma mely időről időre újra megjelenik, ezzel emelve Csehov drámáját a kortalanok közé.
Előadók: Sághy Alexandra, Yvette Levine, Maria José Borges, Marika Trucci, Marika Masuda, Varga Donát, Varga Bendegúz, Matthew Bell, Somogyi Zita
Koreográfus: Sághy Alexandra
Zeneszerző: Kovács Benjamin
Díszlet és jelmez: Klimo Péter
Fényterv: Földi Béla, Vincent Millet
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
