A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: május 31. péntek, 19:00
A darab minden egyes karaktere és történése, tulajdonképpen Siegfried víziói, belső világának kivetülése. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rothbart figurájára.
A táncszínházi produkció egyfajta pszicho drámának is tekinthető, ha úgy tetszik pszichoanalízis. Mindemellett, fontos volt számomra Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálni, a tánc nyelvén keresztül láthatóvá varázsolni a zenét. Egerházi Attila
Siegfried: Jelle Johannes Hendrix
Odette: Tae Sone
Rothbart: Cristina Porres Mormeneo
Hattyúk: Noemi Gregnanin, Michela Piccinini, Nina Sninská, Celeste Icket, Gabriele Tamolli, Francesco Vitale Farris, Gijs Stenger, Raúl Abentin Arranz
Kis hattyúk: Noemi Gregnanin, Michela Piccinini, Celeste Icket, Francesco Vitale Farris
Nagy hattyúk: Nina Sninská, Gabriele Tamolli, Gijs Stenger
Spanyol tánc: Gabriele Tamolli, Francesco Vitale Farris, Juan Esteban Serna Espinosa, Julián Rico Engel, Raúl Abentin Arranz
Báli szereplők: Noemi Gregnanin, Nina Sninská, Michela Piccinini, Carlota Izquierdo Gil, Francesco Vitale Farris, Gijs Stenger, Juan Esteban Serna Espinosa, Julián Rico Engel
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Koreográfus-asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Színpadkép koncepció: Egerházi Attila
Díszletterv: Jaroslav Milfajt
Jelmezterv: Bregje van Balen
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenográfia: Bajkó György
Felvételről közreműködik: Mariinszkij Színház zenekara
Vezényel: Valerij Gergiev
A szereposztás változtatásának jogát fenntartjuk!
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Drakula történetét szinte az egész világon ismerik, azok is hallottak róla, akik egyébként azt sem tudják, hogy hol található a térképen a vadregényes Transylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek,…
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
