Góbi Rita külföldi és magyarországi állami és szakmai díjakkal jutalmazott táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki a táncnyelv sajátos részét kutatja. Munkáira egyként jellemző a bátor kísérletezés és a koreográfia precíz kidolgozottsága. Stílusában jelen van a geometria, a minimalizmus, a redukcióra való törekvés. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 30. csütörtök, 19:30
Az előadás a játékos ember világába vezet. A pályán két szereplő közös játékának testi elevensége jelenik meg. A játszótársak koncentrált mozgások – futás, ugrálás, úszás, hol víz feletti-, hol víz alatti létezés – közepette reagálnak egymásra. Ez a verseny azonban nem a gyorsaságról vagy a győzelemről szól. A tánctéren látható küzdelem az eleven, mozgásban lévő testek versengése, ám ezúttal a résztvevők sokkal inkább magukkal, s nem a másikkal vívnak meg. A versenytárs (vagy éppen embertárs) titokzatos testjeleire adott hol harmonikus, hol diszharmonikus reakciók keltik a küzdelem érzetét, a testverseny igazi célját.
“Lehet abban valami szimptomatikus, hogy a táncoló testek legkarakteresebb vonása az az úszósapka, amely egységes-szabályos gömböt képez a fejekből és a minimumra redukálja az individuális arcot. Igazi telitalálat! Oskar Schlemmer „műfigurái” jutnak róla eszembe: mintha a Freestyle alakváltó úszónőiben az épp százéves Bauhaus magasztos színházi utópiájának ironikus visszfényei villannának elénk.” - Rényi András, Színház
Előadás után közönségtalálkozó.
Tánc: Bozsányi Lilliána/Ruri Mito (JP) és Góbi Rita
Koreográfia: Góbi Rita
Zene: Szegő Dávid
Fénytervezés: Pavla Beranová (CZ)
Dramaturg: Zsigó Anna
Produkciós asszisztensek: Lena Hashimoto (JP) és Maros Liliána
Az előadás magyar - japán koprodukció: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Performing Arts Japan, Kreatív Európa Program (i-Portunus), Life Long Burning, Műhely Alapítvány, SÍN Kulturális Központ, MOHA – Orkesztika Alapítvány, The Saison Foundation.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
