Program


Érintés paradoxon • Artus - Goda Gábor Társulata

Érintés paradoxon • Artus - Goda Gábor Társulata

Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. december 18. szerda, 19:00

Az ember életében ekkor új időszámítás kezdődik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét, és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy szellemi érintés.

Ami megérinthet: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, egy eszme, a természet látványa, egy szó, egy mosoly vagy tekintet… Mi az, hogy érintés?

Fizikai szinten,amikor két test összeér, valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik?

Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék összessége. Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret.

Az érintés maga a kettőnk közti tér. Fúga a csempék között. Elválaszt vagy összeköt?

Ami elválaszt, az összeköt. Ami összeköt, az elválaszt. Elválaszt és összeköt. A fúgában találkozunk.

Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk...

Az előadás műfaja: Artus.

A mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak: belülre, középre –, amerre haladva talán érintettekké válhatunk. (Goda Gábor)

Alkotó előadók: Bakó Tamás, Egyed Bea, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Szalay Henrietta

Zenészek: Morzsa Róbert, Ölveti Mátyás, Patkós Dániel, Rovó Anna, Zombola Péter

Videótechnika: Juhász András, Lukács Mihály

Kreatív technika: XORXOR

Zeneszerző: Zombola Péter

Tér: Sebestény Ferenc

Installációk: Bodóczky Antal

Jelmezterv: Lőrincz Kriszta

Fényterv: Kocsis Gábor

Produkciós asszisztens: Fazekas Anna

Rendező-koreográfus: Goda Gábor


Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Ajánlatunk


A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók