A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 13. kedd, 19:00
A Szépséges Mezőség mintegy 300 településen, a magyar, a román, a cigány és a szász kultúra összefonódása révén kialakult sokszínű világon kalauzolja végig a nézőket. Ez a multikulturalitás áll a műsor tematikai centrumában is, melyet énekszó, Wass Albert prózái, valamint tangóharmonika és a Göncöl zenekar játéka színesít.
A színpadkép alapvetően a mezőségi dombságot jeleníti meg absztrakt díszletekkel, monumentális, gurítható dobogókkal. A bemutatóra készülve több kiváló táncos szakember segítette az Együttes munkáját: a darab Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Farkas Tamás és Juhász Zsolt koreográfiáira épül.
Előadja: a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Ének: Kacsó Hanga Borbála
Próza: Tóth Károly
Tangóharmonika: Barcza Zsolt
Brácsa: Árendás Péter
Zenei szerkesztők: Dulai Zoltán, Koncz Gergely, Mohácsy Albert, Navratil Andrea
Díszlet: Michac Gábor
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Fény, animáció: Lendvai Károly
Táncmesterek: Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Farkas Ágnes, Kádár Ignác, Nagypál Anett, Szabó Csaba, Sáfrán Balázs
Szakmai tanácsadó: Varga Sándor
Koreográfus: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Juhász Zsolt, Farkas Tamás
A rendező munkatársai: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Rendező: Juhász Zsolt
A Szépséges Mezőség című előadás bemutatója a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál programjaként, a Müpa szervezésében valósult meg.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem a kapcsolódásról szól, hanem társadalmi önkifejezésről, önmegfogalmazásról, melyben minden kapcsolat kellékké, az öndefiníciós szótárban egy szócikké válik.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
