Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 18. December 2024 19:00
Az ember életében ekkor új időszámítás kezdődik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét, és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy szellemi érintés.
Ami megérinthet: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, egy eszme, a természet látványa, egy szó, egy mosoly vagy tekintet… Mi az, hogy érintés?
Fizikai szinten,amikor két test összeér, valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik?
Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék összessége. Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret.
Az érintés maga a kettőnk közti tér. Fúga a csempék között. Elválaszt vagy összeköt?
Ami elválaszt, az összeköt. Ami összeköt, az elválaszt. Elválaszt és összeköt. A fúgában találkozunk.
Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk...
Az előadás műfaja: Artus.
A mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak: belülre, középre –, amerre haladva talán érintettekké válhatunk. (Goda Gábor)
Alkotó előadók: Bakó Tamás, Egyed Bea, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Szalay Henrietta
Zenészek: Morzsa Róbert, Ölveti Mátyás, Patkós Dániel, Rovó Anna, Zombola Péter
Videótechnika: Juhász András, Lukács Mihály
Kreatív technika: XORXOR
Zeneszerző: Zombola Péter
Tér: Sebestény Ferenc
Installációk: Bodóczky Antal
Jelmezterv: Lőrincz Kriszta
Fényterv: Kocsis Gábor
Produkciós asszisztens: Fazekas Anna
Rendező-koreográfus: Goda Gábor
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
