Csönd • Pataky Klári Társulat
A világ furcsa haláltáncot jár. A bolygón végigsöpör(t) egy járvány. Nemcsak Ázsiában, nemcsak Afrikában - hanem itt nálunk, Európában is. Mindenhol...
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 25. csütörtök, 19:30
Bezárkóztak az országok. Kiürültek az utcák, a városok. Megteltek a kórházak, a halottaskocsik. Megváltozott a létünk. A járvány magával sodorta korábbi életünket, megszakította társas kapcsolatainkat, leépítette korábbi biztonságérzetünket. Kicsit elveszettebbek, kicsit magányosabbak, kicsit tapasztaltabbak lettünk. A halál hol tombolva táncol(t), hol csendesebben. Az emberiség pedig egy pillanatra elcsendesedett. Egy pillanatra. Danse macabre. De vajon valóban most járja-e a világ haláltáncát? Nem az a létezés és pusztítás-e a mi haláltáncunk, amiben él(t)ünk, és amit magunk körül hagy(t)unk létünkkel? Danse macabre - azután CSÖND. Azután folytatjuk... Ugyanúgy a haláltáncukat.
Táncolják:
Bot Ádám
Bujdosó Anna
Engelmann András
Kaiser Fruzsina
Temesvári Zsófia
Fényterv: Vajda Máté
Zenei közreműködő: Gergely Attila
Koreográfia: Pataky Klári
Támogatók: EMMI, NKA, Nemzeti Táncszínház, Műhely Alapítvány
Ajánlatunk
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Ajánló
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
