Még egy nő-férfi/férfi-nő duó, már megint és végeérhetetlenül... és itt a Csárdás a zivatarban, egy hajdani coup de foudre, amikor leszakadt az ég, minden sötétségbe borult és csak a villámok világították meg a sziklás tájat… Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 09. December 2023 19:30
Mindenki menekült, de ők ott álltak a tombolóviharban és még nem tudták, de már érezték, hogy elvesztek, hogy minden, ami volt elvész, összeomlik és nem tudni mi jön, de ez elől már nincs menekvés, az a villám, az a coup de foudre lecsapott…hát, például így.
Az együttes életében már több duó született (Cult,Co-Ax, Coda, In Sol – In Luna), amelyek óhatatlanul (és vállaltan) a két nem viszonyának különböző aspektusait vizsgálták az egymásrautaltságtól a kiszolgáltatottságig, az alá-fölé rendeltségtől az egymást kiegészítő harmóniáig, a szerelemtől a közönyig, az elérhetetlen vágyakozástól a beteljesültség csömöréig. A Csárdás a zivatarban mindezek szintézise, az egymást taszító és vonzó, egymás nélkül nem létező pólusok paradoxona.
Persze ez a csárdás lehet a mi közép-európai létezésünk metaforája is, itt a Kárpát-medencében téblábolva, pörögve, forogva, bukdácsolva és vagdalkozva, hitehagyottan, reményvesztetten, új erőre kapva és csodára várva. És az a zivatar, szélvihar, jégverés talán nem csak bennünk tombol?
Táncosok: Gera Anita, Kovács Gerzson Péter
Zene: Lukács Miklós (cimbalom), Kovács Jeromos (elektronika)
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
