Liszt Ferenc 1839-ben, száznyolcvan éve kezdte el komponálni rapszódiáit. Az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni bennük, amelyet a cigányzenészek muzsikájából ismert. Lisztről azt mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wtorek, 19 Marca 2019 19:00
Magyarország és az itt élő emberek élete fontos részei voltak: bár a nyelvünket nem beszélte, magyarnak vallotta magát. Liszt, az Európa-szerte ünnepelt művész részt vállalt a magyar kultúra felvirágoztatásában, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és -gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen megjeleníthetők a kortárs tánc eszközeivel.
Támogató: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, EMMI, NKA, FM7 (rádió), Szuperinfó, Eger hírek, HEOL.hu, Szent István Rádió, Rádió 1, egriprogramok.hu, Eger média, Agria Park, 1552 Étterem
Rendező: Nemzeti Táncszínház
táncolja: Kelemen Dorottya, Emődi Attila, Rovó Virág, Rayco Lecuona Suarez, Joni Österlund, Törteli Nadin, Novák Laura, Tóth Karolina, Oláh Zoltán m. v.
zongora: Gábos Judit m. v.
zene: Liszt, Erkel, Wagner
zenei munkatárs: dr. Nagy Zoltán
jelmezterv: Papp Janó
szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
dramaturg: Pinczés István
balettmester: Sziráky Gábor
koreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya
ügyelő: Hódos Ildikó
koreográfus, jelmez- és díszletkoncepció: Topolánszky Tamás
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10:00-tól 11:30-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok és kézművesség szerepelnek. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon át a berögződött mintákat rekonstruáljuk, éljük át újra és újra, apróbb változásokkal… ezeken a bevésett mintákon lenne érdemes elindulni, felfejteni és végül letenni ezeket a transzgenerációs csomagokat.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
