Liszt Ferenc 1839-ben, száznyolcvan éve kezdte el komponálni rapszódiáit. Az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni bennük, amelyet a cigányzenészek muzsikájából ismert. Lisztről azt mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz.
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 19. Marts 2019 19:00
Magyarország és az itt élő emberek élete fontos részei voltak: bár a nyelvünket nem beszélte, magyarnak vallotta magát. Liszt, az Európa-szerte ünnepelt művész részt vállalt a magyar kultúra felvirágoztatásában, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és -gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen megjeleníthetők a kortárs tánc eszközeivel.
Támogató: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, EMMI, NKA, FM7 (rádió), Szuperinfó, Eger hírek, HEOL.hu, Szent István Rádió, Rádió 1, egriprogramok.hu, Eger média, Agria Park, 1552 Étterem
Rendező: Nemzeti Táncszínház
táncolja: Kelemen Dorottya, Emődi Attila, Rovó Virág, Rayco Lecuona Suarez, Joni Österlund, Törteli Nadin, Novák Laura, Tóth Karolina, Oláh Zoltán m. v.
zongora: Gábos Judit m. v.
zene: Liszt, Erkel, Wagner
zenei munkatárs: dr. Nagy Zoltán
jelmezterv: Papp Janó
szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
dramaturg: Pinczés István
balettmester: Sziráky Gábor
koreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya
ügyelő: Hódos Ildikó
koreográfus, jelmez- és díszletkoncepció: Topolánszky Tamás
Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek; miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán,…
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
