Liszt Ferenc 1839-ben, száznyolcvan éve kezdte el komponálni rapszódiáit. Az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni bennük, amelyet a cigányzenészek muzsikájából ismert. Lisztről azt mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 19. kedd, 19:00
Magyarország és az itt élő emberek élete fontos részei voltak: bár a nyelvünket nem beszélte, magyarnak vallotta magát. Liszt, az Európa-szerte ünnepelt művész részt vállalt a magyar kultúra felvirágoztatásában, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és -gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen megjeleníthetők a kortárs tánc eszközeivel.
Támogató: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, EMMI, NKA, FM7 (rádió), Szuperinfó, Eger hírek, HEOL.hu, Szent István Rádió, Rádió 1, egriprogramok.hu, Eger média, Agria Park, 1552 Étterem
Rendező: Nemzeti Táncszínház
táncolja: Kelemen Dorottya, Emődi Attila, Rovó Virág, Rayco Lecuona Suarez, Joni Österlund, Törteli Nadin, Novák Laura, Tóth Karolina, Oláh Zoltán m. v.
zongora: Gábos Judit m. v.
zene: Liszt, Erkel, Wagner
zenei munkatárs: dr. Nagy Zoltán
jelmezterv: Papp Janó
szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
dramaturg: Pinczés István
balettmester: Sziráky Gábor
koreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya
ügyelő: Hódos Ildikó
koreográfus, jelmez- és díszletkoncepció: Topolánszky Tamás
Egy szekrény sok mindent rejthet, különösen akkor, ha rajta keresztül átléphetünk egy másik, mesebeli, varázslatos dimenzióba. A mű főhőse egy játék világban próbál barátokat szerezni, és különféle bábokkal találkozik. Kiderül számára, hogy azoknak ugyanolyan érzelmeik vannak, közöttük ugyanolyan kötődések és kapcsolatok alakulnak ki, mintha emberek lennének, és egyikükkel talán még szerelembe is lehet esni.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
KitchWald a szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, a káosz és a rendbe vezető út, amely egyszerre csábít és riaszt,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
