Liszt Ferenc 1839-ben, száznyolcvan éve kezdte el komponálni rapszódiáit. Az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni bennük, amelyet a cigányzenészek muzsikájából ismert. Lisztről azt mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 19. kedd, 19:00
Magyarország és az itt élő emberek élete fontos részei voltak: bár a nyelvünket nem beszélte, magyarnak vallotta magát. Liszt, az Európa-szerte ünnepelt művész részt vállalt a magyar kultúra felvirágoztatásában, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és -gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen megjeleníthetők a kortárs tánc eszközeivel.
Támogató: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, EMMI, NKA, FM7 (rádió), Szuperinfó, Eger hírek, HEOL.hu, Szent István Rádió, Rádió 1, egriprogramok.hu, Eger média, Agria Park, 1552 Étterem
Rendező: Nemzeti Táncszínház
táncolja: Kelemen Dorottya, Emődi Attila, Rovó Virág, Rayco Lecuona Suarez, Joni Österlund, Törteli Nadin, Novák Laura, Tóth Karolina, Oláh Zoltán m. v.
zongora: Gábos Judit m. v.
zene: Liszt, Erkel, Wagner
zenei munkatárs: dr. Nagy Zoltán
jelmezterv: Papp Janó
szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
dramaturg: Pinczés István
balettmester: Sziráky Gábor
koreográfusasszisztens: Kelemen Dorottya
ügyelő: Hódos Ildikó
koreográfus, jelmez- és díszletkoncepció: Topolánszky Tamás
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
