Bozsik Yvette Európában szinte az elsők között készítette csecsemőszínházi produkcióit. Amikor elsötétül a nézőtér, a csecsemők a felnőttekkel azonos státuszba kerülnek, azaz nézővé alakulnak. Ugyanakkor a csecsemők számára készített előadásokon a felnőttek – a gyerekek reagálásain keresztül – szinte egy ősi, rituális folyamat részesei lesznek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 22. Januar 2023 11:00
A csecsemőszínház a felnőtteknek visszaadja a világ újra felfedezésének lehetőségét, annak örömét, a csecsemők szemein keresztül alkalmunk nyílik újra rácsodálkozni a világra.
A kisbabák az előadás után – a játszóházakhoz hasonlóan –bemehetnek a térbe, megismerhetik, megtapogathatják a kellékeket, játszhatnak velük. Lassan, finoman, biztonságosan egy új világot tárunk fel nekik, de úgy, hogy kötődhessenek a számukra már ismert dolgokhoz. Így egyre kíváncsibbak lesznek, s bemerészkednek a játék terepére.
A Négy évszak című csecsemőszínházi előadás nagy sikere után újabb kisgyermekeknek szóló színházi produkció készült, ezúttal a bogarak életéről. A bogarak tréfás mozgása, tulajdonságai, viselkedésük, életük elevenedik meg a játékos mozgás és a tánc eszközeivel, színes, puha térben, játékos jelmezekkel.
A szereplőket, a katicabogár testvérpárt, valamint a szemtelen poloskát, a virgonc ganajtúrót és az akrobatikus pókot a Bozsik Yvette Társulat táncosai keltik életre táncszínházi eszközökkel, kreatív ötletekkel és humorral ábrázolva.
Előadják:
Hasznos Dóra, Krizsán Dániel, Vislóczki Szabolcs
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Philippe Heritier
Koreográfus: Bozsik Yvette
Az előadást az NKA Táncművészet Kollégiuma támogatta.
Fotó: Horváth Judit
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
