Bozsik Yvette Európában szinte az elsők között készítette csecsemőszínházi produkcióit. Amikor elsötétül a nézőtér, a csecsemők a felnőttekkel azonos státuszba kerülnek, azaz nézővé alakulnak. Ugyanakkor a csecsemők számára készített előadásokon a felnőttek – a gyerekek reagálásain keresztül – szinte egy ősi, rituális folyamat részesei lesznek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 22 Stycznia 2023 11:00
A csecsemőszínház a felnőtteknek visszaadja a világ újra felfedezésének lehetőségét, annak örömét, a csecsemők szemein keresztül alkalmunk nyílik újra rácsodálkozni a világra.
A kisbabák az előadás után – a játszóházakhoz hasonlóan –bemehetnek a térbe, megismerhetik, megtapogathatják a kellékeket, játszhatnak velük. Lassan, finoman, biztonságosan egy új világot tárunk fel nekik, de úgy, hogy kötődhessenek a számukra már ismert dolgokhoz. Így egyre kíváncsibbak lesznek, s bemerészkednek a játék terepére.
A Négy évszak című csecsemőszínházi előadás nagy sikere után újabb kisgyermekeknek szóló színházi produkció készült, ezúttal a bogarak életéről. A bogarak tréfás mozgása, tulajdonságai, viselkedésük, életük elevenedik meg a játékos mozgás és a tánc eszközeivel, színes, puha térben, játékos jelmezekkel.
A szereplőket, a katicabogár testvérpárt, valamint a szemtelen poloskát, a virgonc ganajtúrót és az akrobatikus pókot a Bozsik Yvette Társulat táncosai keltik életre táncszínházi eszközökkel, kreatív ötletekkel és humorral ábrázolva.
Előadják:
Hasznos Dóra, Krizsán Dániel, Vislóczki Szabolcs
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Philippe Heritier
Koreográfus: Bozsik Yvette
Az előadást az NKA Táncművészet Kollégiuma támogatta.
Fotó: Horváth Judit
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
