Bozsik Yvette Európában szinte az elsők között készítette csecsemőszínházi produkcióit. Amikor elsötétül a nézőtér, a csecsemők a felnőttekkel azonos státuszba kerülnek, azaz nézővé alakulnak. Ugyanakkor a csecsemők számára készített előadásokon a felnőttek – a gyerekek reagálásain keresztül – szinte egy ősi, rituális folyamat részesei lesznek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 22 Stycznia 2023 11:00
A csecsemőszínház a felnőtteknek visszaadja a világ újra felfedezésének lehetőségét, annak örömét, a csecsemők szemein keresztül alkalmunk nyílik újra rácsodálkozni a világra.
A kisbabák az előadás után – a játszóházakhoz hasonlóan –bemehetnek a térbe, megismerhetik, megtapogathatják a kellékeket, játszhatnak velük. Lassan, finoman, biztonságosan egy új világot tárunk fel nekik, de úgy, hogy kötődhessenek a számukra már ismert dolgokhoz. Így egyre kíváncsibbak lesznek, s bemerészkednek a játék terepére.
A Négy évszak című csecsemőszínházi előadás nagy sikere után újabb kisgyermekeknek szóló színházi produkció készült, ezúttal a bogarak életéről. A bogarak tréfás mozgása, tulajdonságai, viselkedésük, életük elevenedik meg a játékos mozgás és a tánc eszközeivel, színes, puha térben, játékos jelmezekkel.
A szereplőket, a katicabogár testvérpárt, valamint a szemtelen poloskát, a virgonc ganajtúrót és az akrobatikus pókot a Bozsik Yvette Társulat táncosai keltik életre táncszínházi eszközökkel, kreatív ötletekkel és humorral ábrázolva.
Előadják:
Hasznos Dóra, Krizsán Dániel, Vislóczki Szabolcs
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Zene: Philippe Heritier
Koreográfus: Bozsik Yvette
Az előadást az NKA Táncművészet Kollégiuma támogatta.
Fotó: Horváth Judit
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
