A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 19. Marts 2025 19:30
De mi történik akkor, ha ezek a normák, vélt és valós kulturális értékek és hagyományok felülírják alapvető szükségleteinket? Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem a kapcsolódásról szól, hanem egyfajta folyamatos társadalmi önkifejezésről, önmegfogalmazásról – önmagunk kitalálásáról, melyben minden kapcsolat kellékké, az öndefiníciós szótárban egy szócikké válik.
A másik jelenléte egy inger a színpadon. Inger, mely azonnal kérdéssé, kihívássá, támadássá válik. Két ember találkozásában mindig értékrendek, szokások, hagyományok, nyelvek találkoznak. Elvárások. Megfelelési kényszerek. A másiknak helyet kell kreálnom magamban, és bennem csak a saját szabályaim, saját tapasztalati tengelyem szerint találhat értelmet ő. Így értelmeződik újjá saját létem is a másikban.
Egy egyszerű ösztön: hogy két ember, ha rájuk zárják az ajtót, az üres térben kapcsolódni vágyik. Erre épül modern civilizációnk, az emberiség történelmének nagyobbik fele – ha nem az egésze. Ennek az univerzálénak kortárs lenyomatát kívánjuk megmutatni: két ember találkozásában a színpadon.
Táncolják: Vasas Erika, Rónai Attila
Művészeti konzultáns: Esterházy Fanni
Technikai vezető, díszlet és fénytervező: Molnár Péter József
Argentin tangóbetét koreográfusa: Budai László
Zeneszerző, zenei szerkesztő: Mádi László
Jelmeztervező, sminkmester: Pintér Áron Tamás
Koreográfus: Vasas Erika
Támogató: NKA Táncművészet Kollégiuma
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának,…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
