Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is; gazdag forrást nyitának fel, honnan jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív… több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: február 2. péntek, 19:00
Kölcsey Ferenc: Parainesis
Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. Szájról szájra terjedt tovább az a több generációnyi tudás, mely felhalmozódott a népművészetben, a mi esetünkben a népzenében és a néptáncban. A hagyomány, mint értékrend, meghatározta a falusi közösség erkölcsi mivoltát, átszőtte életét. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink.
A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét.
Hagyományos műveltségünk modernkori fennmaradásáért sokat köszönhetünk azoknak a gyűjtőknek, akik még a fellelhető hagyományőrzők tudását bármilyen formában is rögzítették. Néptáncgyűjtőink munkája felbecsülhetetlen örökség, mivel a falusi társadalmakban a hagyományozódás megszűnt, s így az eltűnőben lévő szellemi örökség jelentős részét még időben átmentették jelenünkbe.
Új bemutatónk, az Apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás terveink szerint egy sorozat kezdő állomása lenne, melyben tisztelegni kívánunk a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.
Elsőként, mesterem Nagy Albert munkásságára emlékezünk. Az ő emblematikus gyűjtéseiből építkezik bemutatónk tánc és zenei anyaga.
Az előadásban Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. művéből hallhatók részleteket Rubold Ödön tolmácsolásában.
Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Rubold Ödön - Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Pálvölgyi Kristóf
Zenei szerkesztés: Dulai Zoltán, Cserta Balázs, Horváth Mária
Táncmesterek: az Együttes táncművészei
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Díszlet: Michac Gábor
Látvány: JuZso
Videó: XORXOR
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Szakmai konzulens: Gombos András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
A hattyúk tava alapeszméje a "jó győzelme a rossz, a fényé a sötétség fölött".
A Nemzeti Táncszínház legnépszerűbb saját előadás-sorozatának búcsúelőadása. Ez a 11. évadát ünneplő egyedi - és rendszeres teltházzal büszkélkedő - sorozat szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanárának multimédiás előadásában.
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt…
1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
