"Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni."
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 17. kedd, 19:00
BEMUTATÓ - LOST ...
Kovács Gerzson Péter - TranzDanz
Amikor a jelenben visszatérünk azokra az (időben) elveszett terekre, amelyek éppúgy lehetnek elképzeltek, mint valóságos helyek – úgy reális minden, hogy közben az egész mégis álomszerű. Egy még be nem következett időben való létezés víziójára ugyan ez érvényes. Ez csak látszólag térprobléma, valójában az idő, vagyis az időbe vetett ember problémája. A látszólagos múlt-, jövő-idézés azonban óhatatlanul mégis csak a megtapasztaltakra, azaz a valóságra, vagyis annak emlékeire és a valóság, a személyes valóság részét képező vágyakra épül, miközben az igazit elfedi a játék, a mámor, a csoda érzéki élvezetének öröme és bánata. Itt, a fényutcában egyszerre élünk a jelen, a múlt és a jövő emlékeiben, az elképzeltnek vélt és a megtapasztaltnak tudott valóságban.
Fogalmam sincs, hogyan kell nézni bármit is [mármint művészetet] Gondolom, hagyni kell működni, hagyni kell hatni. Ezek a darabok referenciálisak,természetesen tele vannak utalásokkal a közös hétköznapjainkból, a közös múltunkból, ezek asszociációkat generálnak, ha hagyjuk, és ezek személyessé teszik a befogadást. Aztán egyszer csak mindenki a saját, személyes, csak neki szóló darabot kezdi el írni. Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni.
Kovács Gerzson Péter
Táncosok: Csuzi Márton, Ivanov Gábor, Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. A kavarodásban a szálak végzetesen összekuszálódnak. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A lányok összebarátkoznak, a fiúk pedig a maguk sajátos, egyéni módján keresik a lányok, és egymás társaságát.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
