"Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni."
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 17. November 2020 19:00
BEMUTATÓ - LOST ...
Kovács Gerzson Péter - TranzDanz
Amikor a jelenben visszatérünk azokra az (időben) elveszett terekre, amelyek éppúgy lehetnek elképzeltek, mint valóságos helyek – úgy reális minden, hogy közben az egész mégis álomszerű. Egy még be nem következett időben való létezés víziójára ugyan ez érvényes. Ez csak látszólag térprobléma, valójában az idő, vagyis az időbe vetett ember problémája. A látszólagos múlt-, jövő-idézés azonban óhatatlanul mégis csak a megtapasztaltakra, azaz a valóságra, vagyis annak emlékeire és a valóság, a személyes valóság részét képező vágyakra épül, miközben az igazit elfedi a játék, a mámor, a csoda érzéki élvezetének öröme és bánata. Itt, a fényutcában egyszerre élünk a jelen, a múlt és a jövő emlékeiben, az elképzeltnek vélt és a megtapasztaltnak tudott valóságban.
Fogalmam sincs, hogyan kell nézni bármit is [mármint művészetet] Gondolom, hagyni kell működni, hagyni kell hatni. Ezek a darabok referenciálisak,természetesen tele vannak utalásokkal a közös hétköznapjainkból, a közös múltunkból, ezek asszociációkat generálnak, ha hagyjuk, és ezek személyessé teszik a befogadást. Aztán egyszer csak mindenki a saját, személyes, csak neki szóló darabot kezdi el írni. Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni.
Kovács Gerzson Péter
Táncosok: Csuzi Márton, Ivanov Gábor, Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
