Színház

A Bihari Együttes 1954-ben alakult Novák Ferenc vezetésével.

A FrenÁk Társulat és az R_ Társulás (az előadóművészek alkotói munkájának részvételével – közös alkotói platform) új kreációjának tematikáját a 2020-as év világot megrázó új kihívása inspirálja, hisz a FrenÁk koncepciókban és elképzelésekben örökös kérdés megtalálni a kiutat egy zárt és látszólagos lehetetlen helyzetből. Az előadás árnyéklenyomata annak, hogy az ember egy belső figyelemmel hogyan küzdheti át magát az őt behatároló társadalmi problémákon, és minden egyes egyén belső hite, küzdelme – még ha individuális szinten történik is –, hogyan képes a társadalmi létet felemelni. Ezért is koncentrál az alkotói munka az egyéni személyes tapasztalatokra, és halad valós, megélt események nyomán, majd emelkedik el egy absztrakt nyelvezettel, egy új, vizionális pozitív létbe, hogy reményt és perspektívát nyithasson a nézőben és önmagunkban egyaránt, miközben mindenki érzete nyomon követheti a közvetett vagy közvetlen lenyomatok hatását. FrenÁk egy új kompozícióban idézi meg idén negyven éves munkásságának esszenciális elemeit; a látvány kontrasztba hozza a nyers valóság és egy vizionális, látomásszerű lebegés érzetét, a függesztések újszerű használatával. A munkafolyamatban résztvevők experimentális élményeiből megszülető érzetei remélhetőleg visszhangra találnak a közönség lelkében, hisz a Fig_Ht mindannyiunk küzdelméről szól, és mindazokról, akiket elvesztettünk, s akiket a színpadon lebegő testek idéznek meg, látomásszerű csodálatos pillanatokban.

A Holland Nemzeti Balett Junior Társulata minden évben beválaszt soraiba néhány tehetséges fiatal táncost a több mint 700 jelentkező közül. Ez a társulat áthidalja a rést a képzés és a professzionális gyakorlat között, és lehetőséget biztosít ezeknek a táncosoknak arra, hogy felkészüljenek karrierjükre a Holland Nemzeti Balett vagy egy másik vezető nemzetközi balett-társulat csapatában. Bimbózó tehetségüket most a Shooting Stars című produkcióban csodálhatjuk meg, amely a klasszikus balett határait feszegetve izgalmas, modern koreográfiákat állít színpadra.

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”
(Krasznahorkai László)

Mikor valami véget ér, az egyben kezdete is valami másnak. Az idő kontinuumában szakadék támad ilyenkor, se ott, se itt nem vagyunk már/még, csak az emlékezés és a várakozás nyújthat menedéket.

E sajátos állapot az A tizedik menyasszony című táncszínházi előadásunk kiindulópontja, és a leánybúcsú ünnepében ölt testet.

Az előadás ugyanakkor a férfibúcsú ünnepe ihlette - a Duna Táncműhely 20 éve bemutatott - A tizedik vőlegény „női változata”.

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

A Spid_er következetes lépcső abban a tudatos építkezésben, ahol FrenÁk koncepciója mentén fiatal alkotók – ezúttal táncművészek és akrobaták – hozhatják létre rövid, fragmentszerű alkotásaikat egy egységes rendszeren belül, amelyek organikusan szerveződnek egymásból-egymásba egy egységes előadássá.

Bozsik Yvette legendás koreográfiája felújítva, új szereposztással látható. A darabot Ettore Scola A bál című filmje inspirálta.

Fekete István Vuk című meséje ez idáig még sosem kelt életre táncszínpadon, most azonban mesejátékunkban megelevenednek a jól ismert figurák, Karak, Vahur, Tás, "A sima bőrű", és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet.

A külső jel, a látható változás mögött ott búvik a szemmel láthatatlan belső átalakulás. Az előadás két táncos teste csupán egyetlen személyt jelez. A nemzetközi színpadokat bejárt és elismert két művész, Christine Bonansea francia-amerikai alkotó kortárs tánca és Batarita koreográfus butohja kapcsolódik a darabban, átívelve a témát.

A Magyar Táncművészeti Egyetem 2018-ban indult néptánc tagozatának most látható műsora már előrevetíti a jövő évben megvalósuló záró akkordot, a koncertvizsgájuk előadását.

A Székesfehérvári Balett Színház egyedülálló, háromrészes táncszínházi előadása.

A Duna Művészegyüttes idén ünnepli fennállásának 65. évfordulóját.

Az előadás a magyar Punk szubkultúra és az avantgárd művészet jelrendszerének párhuzamaira épül.

Hakuna Matata
Jelentése: semmi gond, légy boldog.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.

A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis csodás kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót.

A Hotel vendégei váratlan helyzetben találják magukat, amikor a szállodát lezárják egy
veszélyes vírus miatt. Azonban nem ez az egyetlen meglepő fordulat: szerelmi szálak- és
háromszögek, féltve őrzött titkok, egy foltos, illetve egy fontos szőnyeg és egy gyilkos is
bolyong a hotel falai között. Elder nyomozónőre vár a feladat, hogy felgöngyölítse a szálakat
– és közben a nyomára bukkanjon egy régi barátnak is.

A szertarást a régi, ősrégi és az újabb, sőt a legkorszerűbb szabályok szerint végrehajtó szereplők szemlélői és aktív megvalósítói az egymásra épülő, bonyolult folyamatoknak, amelyek szekvenciái egymásba fonódóan rejtik el (és a hozzáértő számára fedik is fel) kezdetüket és végüket, amely vég nem a lezárás, sohasem a befejezés, hanem a végtelen és örök újrakezdés pillanata, a zárlatok és kezdetek csak perspektíva váltásban törik meg másként a fényt, sugallják csalóka dualitásukat a laikus számára.

A KOLO együttes a jövőbe lép ki. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy bemutathatjuk Önöknek a „Sólyomének“ című táncelőadást, Mihályi Gábor kiváló magyar koreográfus és rendező , a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjének rendezésében.

A Trippin' című előadás a már bemutatott Miracle tovább gondolása, amit az emberi test, a rész/egész fizikai és filozófiai gondolatköre, és a kötött/szabad rendszerekben való létezés témái kereteztek.

Csehov művének mondanivalója mindenkor időszerű, fontos üzeneteket tartalmaz a ma embere számára.

A Magyar Táncművészeti Egyetem táncművész szak moderntánc szakirányának végzős hallgatói képzésük záróakkordjaként, nemzetközileg elismert koreográfusok műveinek tolmácsolásán keresztül adnak számot a tanulmányaik során megszerzett magas szintű technikai és előadóművészi tudásról.

Sanzon-est és táncszínház
A PR-Evolution legújabb előadása könnyed esti kikapcsolódást ígér, amely feltölt és szórakoztat, amely után a nézőnek kedve támad verset írni, virágot venni kedvesének, romantikázni a telihold fényében a Duna-parton vagy éppen a Millenáris Parkban.

A Kivonatok című előadás három duettből épül fel. Mindhárom kiválaszt egy-egy szálat a társulat korábbi előadásaiból, és azokat szövi tovább, hogy új kontextusba kerülve, új történetté váljanak.

Az ember körülményeitől függetlenül egész életén át keresi a lehetőséget a szocializálódásra. Korunk technológiája számos eszközt adott a kezünkbe, melyek segítségével elhalmozhatjuk magunkat barátokkal, csupán néhány perc alatt. Néhány kattintással emberek millióival „nézhetünk szembe”. Szeretjük, hiszen kényelmet nyújt a kapcsolatteremtésben, de mitől fog minket megfosztani? Milyen következményekkel jár egy felgyorsult, digitalizált világban élni? Mi történik ha ez hirtelen megszűnik?

Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.

A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön erejének sokszínűsége határozza meg. A zenét állítjuk az inspiráció központjába, ám ezúttal hangsúlyosabb módon, mint eddig valaha.