Színház

. Ebben a világban maga a mozgás a nyelv, amit a test és az arcjáték beszél el. Humor és dráma kéz a kézben jár, miközben egyformán vannak jelen szelíd és harsány megoldások, elegancia és komédia, valóság ésfantasztikum. Ez a produkció egy élesre csiszolt groteszk tükör, amelyben fenséges és esetlen emberi vonásokat láthatunk nagyító alatt megelevenedni. Az előadás egyik fő eleme a látvány, amelyben speciális eszközök és térelemek adnak lehetőséget meghökkentő mozdulatok és egy különleges formavilág kibontakozásának. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel

A Győri Balett bemutatója a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja lesz, melyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állít színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.

Táncjáték egy felvonásban

A METAMORFÓZIS Kafka novelláján alapul. Egy valóságos világot ábrázol, amely egy drámaian érdekes abszurd világ. Groteszk látásmód és parabolikus szerkezet. Visszatérünk a kezdeti állati létünkhöz. Az állatok az ember előtti világot képviselik. Az ember igazi mivoltát a féreglét, az állatiasság jelképezi. Ez magyarázza azt, hogy Kafka miért szerette ennyire a férgeket és a bogarakat. Az ember, akárcsak a világunk, más állapot felé tart, és ha nem változtatunk, egy groteszk, radikális világban találjuk magunkat.

Előadásunk igazi táncművészeti csemege, amiben több meghívott alkotó művét is láthatja a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk - együtt mégis különösen erős hatást adnak. Különböző képekbe, világokba, mozgásrendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik mű különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló: a tánc szépségén, élvezetén át szólnak hozzánk. Zachár Lóránd, Radoslav Piovarci és Nemes Zsófia munkáit állítjuk színpadra

A táncdráma a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült. A táncszínházi mű nem törekszik politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók hétköznapi emberek sorsán,küzdelmein és személyes tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása a szétszakított családok életére.

Galambos Tiborról elmondhatom, hogy Ő maga az „Élet és a Sors" a magyar táncművészet történetében. Mint táncművész, mint koreográfus és a szakma menedzsere, az Ő munkásságában ez kombináltan jelentkezik. A magyar tánctörténet egyik legjelentősebb személyisége, akinek köszönhetjük, hogy ma a Nemzeti Táncszínház létezik, mert ennek alapjait Ő fektette le, és akadályokat átugorva, leküzdve harcolt a magyar táncművészet kőszínházi rangjáért. Köszönjük az erőt, a kitartást, a példamutatást, amellyel megmutattad, hogy a táncművészet a legcsodálatosabb előadóművészeti ág. Valamint azt, hogy az ember lelke milyen gazdag lesz, ha ezt megismeri, akár amatőr, akár hivatásos táncosként, de nézőként is átélheti e műfaj katarzisait. Jó egészséget kívánok születésnapod alkalmából a magyar táncművészek és a magam nevében! Szeretettel, Török Joli

A Glory (Dicsőség) és a Paron című darabban a táncosok teste a szimbiózis különféle formáiban fonódik össze, hajlékonyan vagy megfeszülve, kitárulkozva vagy összehúzódva, de mindig egyfajta különleges „átmenet” kifejezéseképpen, ami jól példázza a tökéletesre csiszolt mozgáskultúrát. Ez a két darab ékes példája annak, hogy mennyire központi szerepet kap a virtuozitás Andonis Foniadakis művészetében. Minden gesztust, minden lépést hallatlan precizitással tervez meg, úgy, hogy a tánc teljes összhangban van Händel és Philip Glass zenéjével.

The Black Paintings Francisco Goya spanyol festő halálát követően tizennégy freskót találtak madridi otthonának falain, ahol utolsó éveit töltötte. A képeken erőteljes, kísértő motívumok hangsúlyozták a festő elmezavartól való félelmét és az emberiség sorsára vonatkozó sivár jövőképét. Linning Goya festményeit saját, a mai társadalomra vonatkozó víziójával együtt kelti életre és helyezi a klasszikus világosság és sötétség közti harc történetébe.Elénk tárja a küzdelmet, ahogy fényt és reményt keresünk a krízis, zsarnokság és kétségbeesés idejében. Arvo Pärt 4. Szimfóniájának természetfeletti zenéjére hangolva Nanine Linning Hésziodosz: Istenek születése című verséből és Goya vitatottan legsötétebb, legendás Fekete Festmények sorozatának egyikéből, a Saturnusz felfalja gyermekét című alkotásából merített ihletet. A The Black Painting megbízója 2015-ben a Gauthier Dance együttes volt. A Szegedi Kortárs Balett számára ezt kiegészítve Linning egy második részt is koreografál a Fekete Festmények sorozat rövid történeteinek folytatásaként. Blue Az előadásban az alkotók a kék színt egyfajta szimbólumként használva, annak számtalan jelentése köré építik darabjukat. Egyszerűen beszínezik a szereplőket, és az ilyen módon csoportok és egyének között létrejövő színbeli, formai különbségekből adódó játékkal sokféle asszociációra késztetik a nézőket. A társadalmi konvenciókban zárt ember szenvedését, szabadságvágyát, vele szemben az egyéni ambíciókat, a transzcendencia jelenlétét elfojtó közösség erejét mutatja meg a mű. Két ellentétes világ váltakozásának állandó körforgását, szabadság és kötöttség ellentétét, ugyanakkor összetartozását fejtegetik az alkotók. Az angol nyelvben a „blue” szó a szín jelölésén túl plusz tartalmat is hordozhat; egyfajta szomorkás hangulatot is jelent. Ez a többletjelentés indokolja a mű címválasztását.

A Prakriti, a mindenséget betöltő anyag összessége, az anyagvilág teljessége, a szó legátfogóbb értelmében vett természet. Az örök ősanyag vagy ősforrás, a megnyilvánuló, szemmel látható sokféleség energiahálója, amely a természetként, a fizikai világként jelenik meg.

A FrenÁk Társulat és az R_ Társulás (az előadóművészek alkotói munkájának részvételével – közös alkotói platform) új kreációjának tematikáját a 2020-as év világot megrázó új kihívása inspirálja, hisz a FrenÁk koncepciókban és elképzelésekben örökös kérdés megtalálni a kiutat egy zárt és látszólagos lehetetlen helyzetből. Az előadás árnyéklenyomata annak, hogy az ember egy belső figyelemmel hogyan küzdheti át magát az őt behatároló társadalmi problémákon, és minden egyes egyén belső hite, küzdelme – még ha individuális szinten történik is –, hogyan képes a társadalmi létet felemelni. Ezért is koncentrál az alkotói munka az egyéni személyes tapasztalatokra, és halad valós, megélt események nyomán, majd emelkedik el egy absztrakt nyelvezettel, egy új, vizionális pozitív létbe, hogy reményt és perspektívát nyithasson a nézőben és önmagunkban egyaránt, miközben mindenki érzete nyomon követheti a közvetett vagy közvetlen lenyomatok hatását. FrenÁk egy új kompozícióban idézi meg idén negyven éves munkásságának esszenciális elemeit; a látvány kontrasztba hozza a nyers valóság és egy vizionális, látomásszerű lebegés érzetét, a függesztések újszerű használatával. A munkafolyamatban résztvevők experimentális élményeiből megszülető érzetei remélhetőleg visszhangra találnak a közönség lelkében, hisz a Fig_Ht mindannyiunk küzdelméről szól, és mindazokról, akiket elvesztettünk, s akiket a színpadon lebegő testek idéznek meg, látomásszerű csodálatos pillanatokban.

Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Az új szereplőkkel és alkotótársakkal kiegészült TranzDanz és Kovács Gerzson Péter bemutatója szuper-téboly-hallucináció-revü a romokon, vurstli, óriáskerék és ringlispíl, céllövölde, habfürdő, a tiszta (ártatlan) természet, gyászmise, peep-show, divatbemutató back-stage, a giccs-madonna imádata, Micky-Mao, háziáldás, pléhnyuszi-pléhkutyus-pléhkóla-pléhsör, vadászkastély trófeákkal, a trickster mediátor a kolbászversenyen, cicanadrágban és párducmintában, kacagányban, tiarában... Az amplitúdó megnövekedett: megnőttek a magasságok és mélyebbek lettek a szakadékok, a zuhanás és az emelkedés sebessége is fokozódott, megnőtt a düh, az elkeseredés, a lelkesültség és a pátosz, az élvezet elektromos kisülése villámcsapás, minden és mindennek az ellenkezője is egy időben igaz. A fülsértő hangzavarban, a villogó, forgó fényviharban, a pillanatokra zsugorodott időben keresik magukat, egymást, a jövőt, az örökéletet, az örök fiatalságot, a kirobbanó örökegészséget, a hiper szépséget, a sikert, a boldogságot, őrült tempóban még-még-még többet, édesebbet, csillogóbbat… ez a nagy menetelés előre, minden akadályon át, a boldogságba.

A Risonanza a zene és a tánc páratlan élményét nyújtja. Az előadás két világ találkozása: Michiel Borstlap kristálytiszta zongorajátéka Ed Wubbe szenvedélyes koreográfiájával alkot művészi egységet. A két táncost a hipnotikus hatású zene hozza mozgásba, amely csodálatosan szövi át Ed Wubbe történet nélkül is működő tánckoreográfiáját. A meghitt duettben gyengédség váltakozik vadsággal, a szerelmet átható harc kifejeződéseként. Az egyik táncost, Jozefien Debaillie-t a holland táncművészeti díjra, a Zwaanra (Aranyhattyú) jelölték a Risonanzában nyújtott alakításáér

A mai ember, aki a tömegektől eltérő világról és életről álmodik, ruhákat és maszkot visel a mindennapi élet leküzdésére, és igyekszik jobbá tenni a körülötte lévő világot, legalábbis azzal, hogy elítéli annak hanyatlását. De egy magányos ember, sokak számára őrült, akit marginalizáltak. A kortárs Don Quijote olyan ember, aki megtévesztett, csalódott, és egy ironikus és gondtalan álmodozóból tragikus karakterré alakul át.

A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.

Mikor valami véget ér, az egyben kezdete is valami másnak. Az idő kontinuumában szakadék támad ilyenkor, se ott, se itt nem vagyunk már/még, csak az emlékezés és a várakozás nyújthat menedéket. E sajátos állapot az A tizedik menyasszony című táncszínházi előadásunk kiindulópontja, és a leánybúcsú ünnepében ölt testet. Az előadás ugyanakkor a férfibúcsú ünnepe ihlette - a Duna Táncműhely 20 éve bemutatott - A tizedik vőlegény „női változata”.

A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.

Valóban ez és csakis ennyi lenne a teljes valóság, az amit látunk, hallunk, érzékelünk a világból? Biztosak lehetünk ebben? Aligha. A legkülönbözőbb tudományágak kutatóinak ma már mély meggyőződése, hogy mindaz, amit felfogni képesek vagyunk a világból, az csak egy kicsinyke szelete a valóságnak. Állítják, hogy mi csak vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és hogy a mélyben minden összefügg egymással, hogy lényegében a fizikai valóság csak egy illúzió, egy óriási holografikus tér, amelyet ráadásul gondolataink alakíthatnak is, nem csak passzív szemlélői vagyunk, lehetünk. A kutatók szerint emlékeinket nem neuronok tárolják, hanem idegi impulzusokba vannak kódolva, és agyunk tulajdonképpen egy holografikus könyvtár, amely így válik képessé a sok milliárd bitnyi emlék tárolására. Egy ilyen holografikus valóságban tulajdonképpen minden egy, minden agy a nagy egész része, minden szétválaszthatatlanul összefügg egymással, az ember és az őt körülvevő tárgyak is egyek, így a telepátia vagy a telekinézis sem csoda, hanem e mindent magába olvasztó valóság magától értetődő része.

A Budapest Táncszínház 2021-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A két részből álló est első felében 5 vendég koreográfus - Földi Béla tanítványai és korábbi Budapest Táncszínház tagok - készít rövid koreográfiákat táncművészeinknek. Az est második felében Jiri Pokorny (NDT) Egyszer visszatérsz című koreográfiája látható. Az emberben rejlő egyetemes vágy és a világ megismerésére és felfedezésére irányuló kíváncsiság, mindig újabb és újabb ismeretszerzések felé hajtja. A hely, azonban, ahol születtünk, a kultúra és a gyökerek mágnesként húznak vissza a szülőföldünkhöz.

Az iszonyat balladája ikonikus előadása az együttes történetének, amelynek eredeti koreográfiája, az eredeti jelmezekkel minden jubileumon felújításra került. A Pécsi Balett alapításának 60. évfordulójára, teljesen új koncepcióval állítjuk színpadra Az iszonyat balladája című emblematikus darabunkat a kortárs tánc nyelvén.

A szerelemhez kötődő erős érzelmek ihlette Soul Chain izgalmas kortárs tánccá ötvözi a balettet és az electro műfajt: az együttes erős energiát sugároz egy rendkívüli kihívást jelentő koreográfiában, amely 2018-ban elnyerte a DER FAUST német színházi díjat. Bár Sharon szerint a Léleklánc a szerelemről és a vágyakozásról szóló darab, nem érdemes túl sok romantikára számítani. A mozdulatok inkább tiszták és állatiasak, a dinamikus csoport a legszigorúbb fegyelemmel, ritmikus egységben mozog. Minél tovább tart egy unisono, annál több időnk van felfedezni a különbségeket és felismerni a táncosok szándékát. Ahogy a koreográfus mondja: egyetlen dologból láthatjuk, hogy mennyire különbözünk egymástól. Sharon tehát a csoport és az egyén közötti ellentétben fejezi ki az egyének abszolút egyedisége iránti szeretetét. A Soul Chain ismételt színpadra vitele 2019-ben olyan volt, mint egy újratalálkozás. A rendkívül tapasztalt tanzmainz próbaigazgatónak, Andrea Svobodovának négy hete volt arra,hogy a művet minden technikai és érzelmi vonatkozásában elpróbálják; ebben támogatták őt Sharon táncosai és segítői, Rebecca Hytting és Tom Weinberger.

A Zsuráfszky művészházaspár közös alkotói estje.

A Naplegenda című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába.

Cseppkánon - Hogy vagy Hérakleitosz? koncert, tánc és színház interferencia

Fekete István Vuk című meséje ez idáig még sosem kelt életre táncszínpadon, most azonban mesejátékunkban megelevenednek a jól ismert figurák, Karak, Vahur, Tás, "A sima bőrű", és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet.

Bozsik Yvette Társulat: Antigoné

Hol a határ szerelem, szenvedély és birtoklási vágy között? A szenvedélyes szerelem alapvetően eszement állapot? Carmen érzékiségét megjeleníteni, érzelmeinek vad hullámzását táncban megfogalmazni nagyszerű lehetőség.

Duna Művészegyüttes: Szerelmünk, Kalotaszeg