Ki ne ismerné Hamupipőke sanyarúnak induló, ám annál szerencsésebben alakuló történetét. Gyerekek generációja nőtt fel rajta és akár felnőttként is szívesen megnézik újra és újra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. december 19. péntek, 10:30
A GG Tánc Eger fiatal alkotója és egyben táncművésze, Emődi Attila a kortárs- modern műfajban alkalmazza színpadra a közismert történetet. Látványos díszletben a színház lehető legszélesebb eszköztárát kihasználva, vizuális látvánnyal emeli az előadás színvonalát.
Projekciót használva, mesés hangulatú világítással vezeti végig a közönséget helyszínről, helyszínre.
Jelmezek segítségével a karakterek tökéletesen szétválasztódnak és bár verbális kommunikáció nem történik, minden szereplő felismerhető a nézők számára.
Nem csak táncművészeti, hanem zeneművészeti élményre is és zenei nevelésre fókuszál, Prokofjev azonos című zeneművét felhasználva komolyzenei élményt nyújt.
A gyerekek számára fokozva a színpadi élményt, egy bizonyos ponton Ők is részesévé válhatnak a színpadon történteknek, hiszen akinek kedve támad, a táncművészek invitálására és segítségével a színpadra is felmehet.
Hamupipőke: Lászlóffy Emőke
Herceg: Hung-Ming Pan
Mostohaanya: Marialaura Savino
Anastasia: Bondor Léna
Drusilla: Gellért Gréta
Édesapa: Varga Dániel
Tündér / Édesanya: Anna Manetti
Palotai szolgák - Levélhordó: Éles Míra
Palotai szolgák -Lakáj: Plita Márk
Tűz: Hung-Ming Pan
Víz: Varga Dániel
Föld: Plita Márk
Levegő: Anna Manetti
Zene: Szergej Prokofjev
Díszlet: Galambos Péter
Jelmez: Kovács Tímea
Dramaturg: Baráth Zoltán
Játékmester: Topolánszky Tamás
Látvány: Sátori László
Asszisztens: Kiss Alexandra
Koreográfus-asszisztens: Anna Manetti
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Koreográfus: Emődi Attila
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra. A nosztalgia, az elengedés és az újrakezdés dilemmái nem szavakkal, hanem mozdulatokon, testemlékezeten és zenei improvizációkon keresztül szólalnak meg.
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
