A Winterreise egy 12 táncos számára írt balett, amely megtartja Franz Schubert leghíresebb Lieder-ciklusának eredeti címét, a Wilhelm Müller verse által megidézett képeket: a romantikus impresszionizmust, az általa közvetített érzelmeket és érzéseket követve.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 28. február 2020, 19:00
Winterreise
Ballet Preljocaj
Műfaj: kortárs
Felvonások száma: 1
Időtartam: 75 perc
„A Winterreise egy 12 táncos számára írt balett, amely megtartja Franz Schubert leghíresebb Lieder-ciklusának eredeti címét, a Wilhelm Müller verse által megidézett képeket: a romantikus impresszionizmust, az általa közvetített érzelmeket és érzéseket követve.
Drámai és koreográfiai alapját az öngyilkosság hosszú cselekményének gondolata képezi, lassú mozgásban. Egy meghalni kívánó ember téli utazásra indul: minden, amit lát és minden, amivel találkozik, az elvesztett szerelem okozta sors felé vezeti őt. Azonban egyik önálló táncos sem játssza a magányos utazót; valójában a szólók és duettek a személyiségének állandóan változó aspektusait és a másokhoz való kapcsolatának különböző módjait fejezik ki, a különböző előadók értelmezése szerint.
Az utazó férfi, de akár lehetne maga Schubert is, a női fele vagy akár egy nő. A balett drámája és koreográfiája megengedi ezt a férfiról nőre történő nemi változást. Sőt, még többet is: a kétértelműség fonalát követve, a halál, amely felé az utazó halad, akár képzeletbeli is lehet, vagy egybeeshet a „petite mort”-tal (ami az orgazmus francia megfelelője), azaz: a végső öröm keresésével.
(…)
Schubert ritmikus finomságban oly gazdag zenei nyelvét követve, a főszereplő és a többi táncos által megtestesített különféle inkarnációi egyesülnek, hogy létrehozzák a megváltás irreális esélyét. Ezáltal képes folytatni az útját, de minden előrehaladás hamis: az utazó biztosan visszatér a kétségbeesése felé.”
Koreográfia: Angelin Preljocaj
Zene: Franz Schubert, Die Winterreise
Díszlettervező: Constance Guisset
Világítás: Éric Soyer
Jelmeztervező: Angelin Preljocaj
Jelmezkészítő: Eleonora Peronetti
Basszbariton: Thomas Tatzl
Zongora: James Vaughan
Táncosok: Baptiste Coissieu, Leonardo Cremaschi, Isabel García López, Verity Jacobsen, Jordan Kindell, Théa Martin, Emma Perez Sequeda, Simon Ripert, Kevin Seiti, Redi Shtylla, Anna Tatarova, Cecilia Torres Morillo
A darabot újra színpadra állította: Dany Lévêque Koreológus
Asszisztens, művészeti igazgató-helyettes: Youri Aharon Van den Bosch
Próbavezető-asszisztens: Cécile Médour
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta jelen van. Eredeti dallamok és magyar szerzők magyar nyelvű műveinek felhasználásával, az ezekhez illeszkedő, a produkció számára íródó zenei anyag izgalmas ötvözésével készül az új produkció.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
