Az 1955-ben Martin Györggyel közösen indult, majd több más szakemberrel együtt is végzett Galga menti folklórkutató munka folyamatosan jelen volt Timár Sándor pályáján: Bag, Hévízgyörk, Kartal, Galgaguta, Zsámbok néptánc- és népzenekultúráját többször visszatérve kutatta, egy ideig a bagi hagyományőrző együttes munkáját is vezette. Első fennmaradt koreográfiája is e tájegység táncanyagából készült
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 19. szombat, 19:00
A filmbejátszásokban megszólalnak bagi hagyományőrzők, belepillanthatunk az archív felvételekbe, illetve munkatársak és tanítványok beszélnek Timár Sándor Galga-vidékhez kötődő kutató és művészi munkásságáról.
A találkozás a Mezőség és a környező folyóvölgyek néptánc- és népzenehagyományaival nemcsak Timár Sándor pályájának volt meghatározó eleme, hanem a táncházmozgalom indulásának és a színpadi néptánc újfolklorista szemléletű megújulásának is. A mezőségi dombok között megbúvó, az 1970-es években még viszonylag elzárt falvak hihetetlenül gazdag és archaikus folklóranyaga Timár Sándort is lenyűgözte: 1972-től kezdve - legtöbbször a kitűnő helyismerettel rendelkező barátja és munkatársa, Kallós Zoltán segítségével - több évtizeden keresztül járt vissza ide, több mint húsz településen készített hang- és filmfelvételeket. A műsor által ebbe a hatalmas anyagba csak bepillantást nyerhetünk, a számtalan mezőségi táncanyagra épülő Timár-koreográfiából pedig a legkorábbiakból válogattak a rendezők.
Közreműködők: Csillagszeműek táncosai
Alapító, művészeti igazgató : Timár Böske
Művészeti vezető, rendező: Timár Mihály
Rendező: Timár Mátyás
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
