Az 1955-ben Martin Györggyel közösen indult, majd több más szakemberrel együtt is végzett Galga menti folklórkutató munka folyamatosan jelen volt Timár Sándor pályáján: Bag, Hévízgyörk, Kartal, Galgaguta, Zsámbok néptánc- és népzenekultúráját többször visszatérve kutatta, egy ideig a bagi hagyományőrző együttes munkáját is vezette. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 19. szombat, 19:00
A filmbejátszásokban megszólalnak bagi hagyományőrzők, belepillanthatunk az archív felvételekbe, illetve munkatársak és tanítványok beszélnek Timár Sándor Galga-vidékhez kötődő kutató és művészi munkásságáról.
A találkozás a Mezőség és a környező folyóvölgyek néptánc- és népzenehagyományaival nemcsak Timár Sándor pályájának volt meghatározó eleme, hanem a táncházmozgalom indulásának és a színpadi néptánc újfolklorista szemléletű megújulásának is. A mezőségi dombok között megbúvó, az 1970-es években még viszonylag elzárt falvak hihetetlenül gazdag és archaikus folklóranyaga Timár Sándort is lenyűgözte: 1972-től kezdve - legtöbbször a kitűnő helyismerettel rendelkező barátja és munkatársa, Kallós Zoltán segítségével - több évtizeden keresztül járt vissza ide, több mint húsz településen készített hang- és filmfelvételeket. A műsor által ebbe a hatalmas anyagba csak bepillantást nyerhetünk, a számtalan mezőségi táncanyagra épülő Timár-koreográfiából pedig a legkorábbiakból válogattak a rendezők.
Közreműködők: Csillagszeműek táncosai
Alapító, művészeti igazgató : Timár Böske
Művészeti vezető, rendező: Timár Mihály
Rendező: Timár Mátyás
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
