A Tayos barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civilizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 18. hétfő, 19:00
Vajon mi van a Tayos mélyén? Mit tartalmazhatnak a „fémkönyvtárakban” lévő aranylemezek? Az 1970-es években miért indult a British Museum támogatásával és Neil Armstrong űrhajós részvételével újabb expedíció? És kitágítva a fókuszt: vajon mennyire vagyunk mi, emberek tudatában annak, hogy mi történik az illúzión túl?
A Bozsik Yvette Társulat új bemutatója Móricz János felfedező beszámolói által inspirált előadás, mely a butoh tánc eszközeivel, expresszív képekkel igyekszik megmutatni egy távoli univerzumot, amelyben emberek és állatok, furcsa lények és kreatúrák keresztezik egymást egy civilizációtól távol eső világban, amely magában hordozza, és még őrzi az Isteni, kozmikus energiát.
Előadja: Bujdosó Anna, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Samantha Kettle, Tóth Rebeka, Gombai Szabolcs, Vati Tamás, Krizsán Dániel, Deák Kristóf, Maurer Milán, Sikó Koppány, Szeri Martin, Iványi Mirkó
Zene: Philippe Heritier
Jelmez: Bati Nikoletta
Tér: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus munkatárs: Krizsán Dániel
Koreográfus: Bozsik Yvette
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Fotó: Horváth Judit
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt jelent az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára. Az egy egész életutat összegző műsorban megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiák és a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészletek kerülnek bemutatásra.
Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
