A Tayos barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civilizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. A barlangban élő zsírfecskék maguk is misztikus lények, akik a denevérekhez hasonlóan visszhang alapján tájékozódnak
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 18. hétfő, 19:00
Vajon mi van a Tayos mélyén? Mit tartalmazhatnak a „fémkönyvtárakban” lévő aranylemezek? Az 1970-es években miért indult a British Museum támogatásával és Neil Armstrong űrhajós részvételével újabb expedíció? És kitágítva a fókuszt: vajon mennyire vagyunk mi, emberek tudatában annak, hogy mi történik az illúzión túl?
A Bozsik Yvette Társulat új bemutatója Móricz János felfedező beszámolói által inspirált előadás, mely a butoh tánc eszközeivel, expresszív képekkel igyekszik megmutatni egy távoli univerzumot, amelyben emberek és állatok, furcsa lények és kreatúrák keresztezik egymást egy civilizációtól távol eső világban, amely magában hordozza, és még őrzi az Isteni, kozmikus energiát.
Előadja: Bujdosó Anna, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Samantha Kettle, Tóth Rebeka, Gombai Szabolcs, Vati Tamás, Krizsán Dániel, Deák Kristóf, Maurer Milán, Sikó Koppány, Szeri Martin, Iványi Mirkó
Zene: Philippe Heritier
Jelmez: Bati Nikoletta
Tér: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus munkatárs: Krizsán Dániel
Koreográfus: Bozsik Yvette
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Fotó: Horváth Judit
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
