A Tayos barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civilizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 18. september 2023, 19:00
Vajon mi van a Tayos mélyén? Mit tartalmazhatnak a „fémkönyvtárakban” lévő aranylemezek? Az 1970-es években miért indult a British Museum támogatásával és Neil Armstrong űrhajós részvételével újabb expedíció? És kitágítva a fókuszt: vajon mennyire vagyunk mi, emberek tudatában annak, hogy mi történik az illúzión túl?
A Bozsik Yvette Társulat új bemutatója Móricz János felfedező beszámolói által inspirált előadás, mely a butoh tánc eszközeivel, expresszív képekkel igyekszik megmutatni egy távoli univerzumot, amelyben emberek és állatok, furcsa lények és kreatúrák keresztezik egymást egy civilizációtól távol eső világban, amely magában hordozza, és még őrzi az Isteni, kozmikus energiát.
Előadja: Bujdosó Anna, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Samantha Kettle, Tóth Rebeka, Gombai Szabolcs, Vati Tamás, Krizsán Dániel, Deák Kristóf, Maurer Milán, Sikó Koppány, Szeri Martin, Iványi Mirkó
Zene: Philippe Heritier
Jelmez: Bati Nikoletta
Tér: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus munkatárs: Krizsán Dániel
Koreográfus: Bozsik Yvette
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Fotó: Horváth Judit
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
