Autentikus néptánc és kortárs alkotások. Játék és komolyság. Sok gyakorlással elsajátított koreográfiák és improvizáció. Ez mind-mind helyet kap a néptánc szakos évfolyam előadásában – bizonyítva, hogy a néptánc ma is él, ma is hat: nem csupán múzeumi „tárgy”, hanem beszélt „nyelv”, ami a 21. században is működik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 17 Kwietnia 2019 19:00
Táncoló Kárpát-medence
A Magyar Táncművészeti Egyetem néptánc estje
Autentikus néptánc és kortárs alkotások. Játék és komolyság. Sok gyakorlással elsajátított koreográfiák és improvizáció. Ez mind-mind helyet kap a néptánc szakos évfolyam előadásában – bizonyítva, hogy a néptánc ma is él, ma is hat: nem csupán múzeumi „tárgy”, hanem beszélt „nyelv”, ami a 21. században is működik.
A műsor egyik részében táncszínházi koreográfiák kerülnek előtérbe, bemutatva, hogy az évfolyam tagjainak felkészültsége milyen sokrétű. Juhász Zsolt: Somogyindia és Nemes Szilvia: Varázslás c. koreográfiái „ősbemutatók”. Mindkét koreográfus a hallgatókra készítette el darabját. A „saját” darabok mellett a hivatásos együttesek repertoárjából kapott az évfolyam koreográfiákat, melyek a jövő évi koncert vizsgán is szerepelnek majd.
A szünet után a magyar néptánc kerül a középpontba: ezt „beszélik” táncos anyanyelvként ezek a fiatalok a 21. században is. Szólistaként-egyéniségként, és kisebb-nagyobb csoportokban is megmutatkozhatnak a fiatalok, ahogy közülük többen megmutatkoztak már országos versenyeken, koncerteken is. A koreográfiák többnyire az évfolyam mesterei Appelshoffer János, Hortobágyi Gyöngyvér, Ónodi Béla, Rémi Tünde és Végső Miklós munkái.
Közreműködik: Pálházi Bence Bandája
Fotó/Photo: MÉSZÁROS Csaba
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
