A 80 évvel ezelőtt meggyilkolt Radnóti Miklós „Bori noteszében” tíz vers maradt az utókorra – ezek a halál árnyékának völgyében született remekművek képezik az előadás alapját. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 15. szombat, 19:30
Az irodalmat drámai erejű tánc és zene egészíti ki – ez adja meg a produkció összművészeti jellegét. A Holokauszt 80 Emlékév alkalmából született monodráma előadás Radnóti Miklós születésének a 115-ik, míg meggyilkolásának 80-ik évfordulóján került színpadra: a produkcióban Sütő András színművész alakítja a mártír-költőt, megidézve utolsó, végzetes útját. A „Bori notesz” Radnóti utolsó, kéziratban maradt verseit tartalmazza, amelyeket munkaszolgálatosként írt a bori munkatáborokban, és amelyekre a költő holttestének exhumálása során bukkantak rá az abdai tömegsírban.
Radnóti Miklósnak utolsó tíz verse a magyar irodalom talán legmegrázóbb művei, egyben a sötét rettenet kordokumentumai. Ez a színpadi előadás lehetőséget nyújt arra, hogy mélyen átéljük a tragédiát, s úgy kapcsolódjunk az üldöztetés, a kiszolgáltatottság fájdalmához, hogy egyúttal a művészet mindent legyőző erejének segítségével villanjon fel a vészkorszak sötétségéből a remény talán nem is halvány sugara. Az előadás a nemzeti emlékezet kifejeződése és egyben tisztelgés a 80 éve meggyikolt Radnóti Miklós előtt.
Radnóti Miklós: Sütő András
Tánc: Chifor Lénárd, Izsó Lajos Hunor
Zene: ifj. Csoóri Sándor
Animáció: Seres Flóra
Kreatív producer: Serfőző Kriszta
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Rendező: Seres Tamás
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
