A 80 évvel ezelőtt meggyilkolt Radnóti Miklós „Bori noteszében” tíz vers maradt az utókorra – ezek a halál árnyékának völgyében született remekművek képezik az előadás alapját. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 15. szombat, 19:30
Az irodalmat drámai erejű tánc és zene egészíti ki – ez adja meg a produkció összművészeti jellegét. A Holokauszt 80 Emlékév alkalmából született monodráma előadás Radnóti Miklós születésének a 115-ik, míg meggyilkolásának 80-ik évfordulóján került színpadra: a produkcióban Sütő András színművész alakítja a mártír-költőt, megidézve utolsó, végzetes útját. A „Bori notesz” Radnóti utolsó, kéziratban maradt verseit tartalmazza, amelyeket munkaszolgálatosként írt a bori munkatáborokban, és amelyekre a költő holttestének exhumálása során bukkantak rá az abdai tömegsírban.
Radnóti Miklósnak utolsó tíz verse a magyar irodalom talán legmegrázóbb művei, egyben a sötét rettenet kordokumentumai. Ez a színpadi előadás lehetőséget nyújt arra, hogy mélyen átéljük a tragédiát, s úgy kapcsolódjunk az üldöztetés, a kiszolgáltatottság fájdalmához, hogy egyúttal a művészet mindent legyőző erejének segítségével villanjon fel a vészkorszak sötétségéből a remény talán nem is halvány sugara. Az előadás a nemzeti emlékezet kifejeződése és egyben tisztelgés a 80 éve meggyikolt Radnóti Miklós előtt.
Radnóti Miklós: Sütő András
Tánc: Chifor Lénárd, Izsó Lajos Hunor
Zene: ifj. Csoóri Sándor
Animáció: Seres Flóra
Kreatív producer: Serfőző Kriszta
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Rendező: Seres Tamás
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat.
A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Pulcinella című táncszínházi előadás a commedia dell’arte hagyományaira épít, mely a műfaj mozgásvilágát táncszínházi eszközökkel ötvözi, így a gesztusok…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
