Mit hozhat számunkra a jövő?
Ősidők óta az emberiség egyik legégetőbb kérdése, melyre válaszért most az Orákulumhoz fordulunk. Ha nem is vezetnek el minket a világ titkainak megértéséhez, az viszont biztos, hogy a szimbólumok révén értékes felismerésekhez juthatunk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 26. szerda, 19:00
Az előadás koreográfusa, Tókos Attila és a Budapest Táncszínház közös fúziója egy új, káprázatos táncos egységet alkot, ahol az archaikus körtáncokban rejlő őserő magával ragad bárkit és bármit, ami az útjába kerül.
Az Orákulum, az előadás, amely az ősi táncok erejét és a kortárs művészet dinamizmusát ötvözi, elrepít minket egy olyan világba, ahol minden mozdulat a jövő rejtelmeit tárja fel. Készüljünk fel egy izgalmas, elvont utazásra, ahol a múlt és a jövő összefonódik, és a jóslatok életre kelnek!
Sámánok, táltosok, jósok, orákulumok – mind természetfeletti erőkkel felruházott lények, akiket különleges feladatokra választanak ki. A jövőt fürkésző kérdések az emberi közösségek örök talányai. Az ember újra és újra kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, melyek pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. Ám a világ és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák és törekvések elhalványuljanak.
Az alkotó ezen elmélkedik: miért történik ez, mi az értelme, vagy éppen értelmetlensége? Gondolatébresztő előadás tárul elénk, mely provokatív kérdéseket tesz fel a jövőről, és arról, hogyan formálhatjuk, és a jóslatok életre kelnek!
Előadják: Adele Petit, Alice Gazzolie, Daniele Bosco, Layla Bruce, Levinne Yvette Rafaelle, Maria Jose Borges, Marika Masuda, Marika Trucci, Matthew Bell, Sághy Alexandra, Sophie Gray,Tókos Attila, Varga Bendegúz, Varga Donát
Koreográfus: Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Fény: Földi Béla, Tókos Attila
Vetítés: Konta Boáz
Támogatók: KIM, Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Táncszínházért Alapítvány
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Két veronai család, két tiszta szívű fiatal, és egyetlen világraszóló szerelem. Shakespeare remekművében régi sérelmek és meg nem értett érzelmek hálójában találja magát két szerelmes, akik bármit megtennének, hogy egymáséi lehessenek – így hajlandóak lennének harcba szállni magával a sorssal is.
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
