A Naplegenda című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 2. szerda, 19:00
A Naplegenda friss, kreatív, szellemében 21. századi táncszínházi előadás, amely a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát.
A koreográfus, Mihályi Gábor a magyar és a közép-kelet-európai néptáncok legdinamikusabb, legsodróbb erejű motívumait ötvözte és állította színpadra a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével. Munkájáért 2000-ben a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta „Az év alkotója” díjat. A produkció zeneszerzője, a Riverdance szólistájaként világot járt Nikola Parov a kelet-európai népzenei tradíciókból táplálkozva új, eredeti zenei világot teremtett, amelyben a szaxofon, a dobok, a rézfúvósok és a hegedű hangzása tökéletes harmóniát alkot. A dinamika, a hagyomány és a misztikum varázslatos egyvelege ez a népzene és a world music stílusában készült zenemű.
Zene: Nikola Parov
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet, festmények: Barcsik Géza
Zenészek (felvételről): Borbély Mihály, Kovács Ferenc, Salamon Beáta, Lázár Zsigmond, Major László, György Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Ferenc, Orosz Zoltán
Szólót énekel: Kubinyi Júlia, Szoboszlai Balázs m.v.
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Asszisztensek: Borbély Beatrix, Farkas Máté, Jávor Katalin, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Koreográfia: Németh Ildikó, Mihályi Gábor, Ónodi Béla, Szappanos Tamás, Végső Miklós
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb arcunkat mutatni másoknak és önmagunknak? Az énképünket egy online világ hamis képeihez illesztjük.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
