Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 17. kedd, 19:00
Melinda tévedett.
Melinda álmodott egy férjről, akivel kéz a kézben megöregedhet, akinek oltalmazó karjaiban hunyhatja majd le egyszer a szemét unokáitól körülvéve. Hosszú és szép életet remélt szerető férje mellett, aki sohasem kételkedik majd az ő tisztaságában.
Melinda tévedett.
Melinda álmodott egy gyermekről, egy szép fiúcskáról, akiből egyenes derekú s jellemű férfi lesz majd idővel, anyja gyámola és büszkesége. Akit óvhat az élet gonoszságaitól és csalódásaitól, miközben sok-sok év telik el szép csöndes hétköznapokkal.
Melinda tévedett.
Melinda álmodott egy életről, alakoskodás és hazugságok nélkül, megadva a tiszteletet mindenkinek s megkapni azt minden helyzetben gyönge nő létére is, hiszen tisztasága oly fénnyel ragyog, mely reménye szerint lefegyverzi az álnokságot.
Melinda tévedett.
Melinda álmodott, tiszta szívvel, de egy világ, amely csak a mohó önzés törvényeit ismeri, s csak e mindent felülíró érdek mozgatja, az nem tűri el az álmodozást. Ott az álmodóra halál vár, a pusztulásba kergetik, hogy tovább élhessenek az ilyen zavaró s folyton egy jobb világra emlékeztető földi angyalok kényelmetlen társasága nélkül.
Melindának igaza volt, ez nem az angyalok világa.
Zeneszerző: Erkel Ferenc
Díszlettervező: Tihanyi Ildi, Katonka Zoltán
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Fénytervező: Katonka Zoltán
Konzultáns: Szabó Tamás
Társkoreográfus: Szőllősi Krisztina
Koreográfus, rendező: Barta Dóra
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
