A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. május 5. kedd, 19:00
Liszt Ferenc: Magyar rapszódia
GG Tánc Eger
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte elkomponálni rapszódia-sorozatát. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy magyar volt a szívében, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek, fontos része voltak az életének, bár a nyelvünket nem beszélte, de magyarnak vallotta magát. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Szoros kapcsolat fűzte Erkel Ferenchez és Richard Wagnerhez. Rajongója volt a női nemnek, a hölgyek pedig érte rajongtak.
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Táncolják:
Kelemen Dorottya
Emődi Attila
Rovó Virág
Rayco Lecuona Suarez
Joni Österlund
Törteli Nadin
Novák Laura
Tóth Karolina
Oláh Zoltán m.v. Kossuth - díjas
Zongorán közreműködik: Gábos Judit m.v.
Jelmez-díszlet koncepció: Topolánszky Tamás
Jelmeztervező: Papp Janó
Szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
Zene: Liszt Ferenc-Erkel Ferenc-Richard Wagner
Zenei munkatárs: Dr. Nagy Zoltán
Dramaturg: Pinczés István
Balett mester: Sziráky Gábor
Koreográfus - asszisztens: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó – díjas
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
Sokan úgy tartják, a jó művészet felforgató –néha azonban talán túlságosan is az. Felzúdulás a premieren, közelharc a zsöllyében, illetlenkedők a páholyban, szócsata a másnapi lapokban – ezen az estén a zene- és tánctörténet legbotrányosabb ügyeinek járunk utána.
A Bihari Együttes 1954-ben alakult Novák Ferenc vezetésével. Több mint fél évszázados működése alatt számos hazai és nemzetközi fesztivál nagydíját, helyezését nyerte el, a Martin György Néptáncszövetség által szervezett minősítő fesztiválokon kiváló minősítést, 2005-ben Csokonai Vitéz Mihály közösségi, 2012-ben Príma Primissima díjat kapott. Tervszerű utánpótlás-nevelésének eredményeképpen ma több, mint kétszáz fős közösség alkotja a „Biharit”. Ifjú táncosaink az alapfokú művészeti oktatás keretén belül ismerkednek hagyományainkkal.
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A mevlevi rend szúfi szertartása, a szema az Istenhez való felemelkedés állomásait jelképezi a maga vallásos elemeivel és témáival, amelyekből…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
