A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. május 5. kedd, 19:00
Liszt Ferenc: Magyar rapszódia
GG Tánc Eger
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte elkomponálni rapszódia-sorozatát. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét” kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy magyar volt a szívében, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek, fontos része voltak az életének, bár a nyelvünket nem beszélte, de magyarnak vallotta magát. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Szoros kapcsolat fűzte Erkel Ferenchez és Richard Wagnerhez. Rajongója volt a női nemnek, a hölgyek pedig érte rajongtak.
A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes,szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Táncolják:
Kelemen Dorottya
Emődi Attila
Rovó Virág
Rayco Lecuona Suarez
Joni Österlund
Törteli Nadin
Novák Laura
Tóth Karolina
Oláh Zoltán m.v. Kossuth - díjas
Zongorán közreműködik: Gábos Judit m.v.
Jelmez-díszlet koncepció: Topolánszky Tamás
Jelmeztervező: Papp Janó
Szcenika: Fodor Zsolt, Engler Imre
Zene: Liszt Ferenc-Erkel Ferenc-Richard Wagner
Zenei munkatárs: Dr. Nagy Zoltán
Dramaturg: Pinczés István
Balett mester: Sziráky Gábor
Koreográfus - asszisztens: Kelemen Dorottya
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó – díjas
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön erejének sokszínűsége…
Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
