Lépésről lépésre – Harangozó megemlékezéssel • Magyar Táncművészeti Egyetem
Válogatás a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak repertoárjából és megemlékezés id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulóján.
Kúpte si vstupenku
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 26. október 2024, 19:00
Színes és egyre gyorsabban változó a jelenkor táncművészeti színtere. Ahány alkotó, annyi stílus; ahány társulat, annyi munkamódszer, miközben ország-világ művészeti műhelyei között immár nyitott az átjárás lehetősége is.
Erre a kihívásra készíti fel hallgatóit az MTE képzése. Repertoárunk felöleli a klasszikus remekművek részleteitől kezdve a múlt, a közelmúlt s a jelen eltérő stílusú és műfajú alkotásait is. Ebbe az előremutató munkafolyamatba kínálunk Önöknek betekintést.
id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulója:
Harangozó Gyula táncművész, koreográfus, a magyar nemzeti balettstílus megteremtője, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója 50 éve hunyt el, 1974. október 30-án, mindössze 66 évesen.
Az operaházi statiszta tehetségére és karakterábrázoló készségére Albert Gaubier figyelt fel 1928-ban, és rögtön A háromszögletű kalap egyik főszerepét bízta rá. Harangozó magántáncosi szerződést kapott, de nyolc év múlva már elkészítette első koreográfiáját, a Csárdajelenetet is. Ezt sorban követték az összetéveszthetetlen stílusú, a magyar néptánchagyományokat a balettel ötvöző, jellegzetes karaktereket felvonultató, lendületes, gyakran humoros alkotásai: a Polovec táncok, a Francia saláta, a Csongor és Tünde, a Térzene, a Seherezádé, a Ludas Matyi, valamint a Csárdajelenet kibővítésével megalkotott Keszkenő és a Háromszögletű kalap átdolgozása. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik a két Bartók balett: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin máig felülmúlhatatlan, a világot bejárt és a zeneszerzővel kongeniális 1956-os verziója, valamint egész estés csúcsteljesítménye, a mai napig gyakran játszott, minden harangozói jellegzetességet a legragyogóbb formában őrző, és hetven év alatt a frissességéből semmit sem veszítő Coppélia.
A Magyar Táncművészeti Egyetem kötelességének érzi a Mester életművének megőrzését, így rendszeresen műsorra tűzi darabjainak részleteit is. A Polovec táncok és a Térzene korábbi előadásai után ezen az évfordulón a hallgatók a Coppélia és a Térzene részleteit táncolják el a Táncszínház közönségének.
Fellépők: a Magyar Táncművészeti Egyetem II-IX. évfolyamos klasszikus balettművész -hallgatói és a II. évfolyamos színházi táncosok, akiket évfolyamvezető mestereik készítenek fel.
A műsort összeállította: Fodorné Molnár Márta rektor és Macher Szilárd oktatási rektorhelyettes
Naša ponuka
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Tipy
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
