Program


Lépésről lépésre – Harangozó megemlékezéssel • Magyar Táncművészeti Egyetem

Lépésről lépésre – Harangozó megemlékezéssel • Magyar Táncművészeti Egyetem

Válogatás a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak repertoárjából és megemlékezés id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulóján.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. október 26. szombat, 19:00

Színes és egyre gyorsabban változó a jelenkor táncművészeti színtere. Ahány alkotó, annyi stílus; ahány társulat, annyi munkamódszer, miközben ország-világ művészeti műhelyei között immár nyitott az átjárás lehetősége is.

Erre a kihívásra készíti fel hallgatóit az MTE képzése. Repertoárunk felöleli a klasszikus remekművek részleteitől kezdve a múlt, a közelmúlt s a jelen eltérő stílusú és műfajú alkotásait is. Ebbe az előremutató munkafolyamatba kínálunk Önöknek betekintést.

id. Harangozó Gyula halálának 50. évfordulója:

Harangozó Gyula táncművész, koreográfus, a magyar nemzeti balettstílus megteremtője, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója 50 éve hunyt el, 1974. október 30-án, mindössze 66 évesen.

Az operaházi statiszta tehetségére és karakterábrázoló készségére Albert Gaubier figyelt fel 1928-ban, és rögtön A háromszögletű kalap egyik főszerepét bízta rá. Harangozó magántáncosi szerződést kapott, de nyolc év múlva már elkészítette első koreográfiáját, a Csárdajelenetet is. Ezt sorban követték az összetéveszthetetlen stílusú, a magyar néptánchagyományokat a balettel ötvöző, jellegzetes karaktereket felvonultató, lendületes, gyakran humoros alkotásai: a Polovec táncok, a Francia saláta, a Csongor és Tünde, a Térzene, a Seherezádé, a Ludas Matyi, valamint a Csárdajelenet kibővítésével megalkotott Keszkenő és a Háromszögletű kalap átdolgozása. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik a két Bartók balett: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin máig felülmúlhatatlan, a világot bejárt és a zeneszerzővel kongeniális 1956-os verziója, valamint egész estés csúcsteljesítménye, a mai napig gyakran játszott, minden harangozói jellegzetességet a legragyogóbb formában őrző, és hetven év alatt a frissességéből semmit sem veszítő Coppélia.

A Magyar Táncművészeti Egyetem kötelességének érzi a Mester életművének megőrzését, így rendszeresen műsorra tűzi darabjainak részleteit is. A Polovec táncok és a Térzene korábbi előadásai után ezen az évfordulón a hallgatók a Coppélia és a Térzene részleteit táncolják el a Táncszínház közönségének. 

 

Fellépők: a Magyar Táncművészeti Egyetem II-IX. évfolyamos klasszikus balettművész -hallgatói és a II. évfolyamos színházi táncosok, akiket évfolyamvezető mestereik készítenek fel.

A műsort összeállította: Fodorné Molnár Márta rektor és Macher Szilárd oktatási rektorhelyettes

Ajánlatunk


A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

Ajánló


Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…

Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók